Magyarország agrárgazdasági bemutatása és az ágazat sajátosságai
Szakdolgozatomban szeretném bemutatni a magyar mezőgazdaság gazdasági környezetét, annak hozzáadott értékét a teljes magyar GDP-hez viszonyítva. A magyar mezőgazdaság az államalapítás óta jelentős és fontos szerepet játszik a magyar gazdaságban, hiszen az ország éghajlati adottságai lehetővé teszik...
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Manuscript |
| Language: | Hungarian |
| Online Access: | Dokumentum-elérés Dokumentum-elérés Dokumentum-elérés Dokumentum-elérés |
| Summary: | Szakdolgozatomban szeretném bemutatni a magyar mezőgazdaság gazdasági környezetét, annak hozzáadott értékét a teljes magyar GDP-hez viszonyítva. A magyar mezőgazdaság az államalapítás óta jelentős és fontos szerepet játszik a magyar gazdaságban, hiszen az ország éghajlati adottságai lehetővé teszik a prosperáló gazdálkodást. Az ágazat az elmúlt évtizedekben jelentős szerkezeti változáson ment keresztül, amelyet nagyban befolyásolt az aktuális magyar gazdaságpolitika. Az agrárium bemutatását az 1970-es évektől kezdem, hiszen ebben az időben jelentős szerkezeti változások mentek végbe a gazdasági szerkezetben, ill. – bár rövid ideig -, de prominens fejlődés révén a hatékonysága elérte, és meg is előzte az európai átlagot. A virágzó fellendülést követően, azonban nagyfokú visszaesés következett, amelyet szeretnék bemutatni és elemezni.A rendszerváltást követően szintén volt egy strukturális átalakulás az ágazaton belül, amelynek köszönhetően egy vagyonos vállalkozói osztály alakult ki. Szintén ebben az időben kerültek előtérbe az egyéni gazdálkodók, amely a mai napig meghatározza a mezőgazdászok létszámát és tevékenységét. Manapság az agráriumban dolgozók száma folyamatos csökkenést mutat. Itt szeretnék állást foglalni, hogy miért alakul ez így, továbbá, hogy miért választják egyre kevesebben ezt a megélhetési formát.A magyar mezőgazdaságra elsősorban a szárazföldi növénytermesztés jellemző, az ágazaton belül ez húzó egyégnek tekinthető. Szeretném részletezni a legjelentősebb terményeket, ill. azok volumenét és hozzáadott értékkét a mezőgazdaság egészéhez. Szintén jelentős, de csökkenő tendenciát mutat az állattenyésztés, amely inkább a magángazdaságokban jellemző, megtérülésük pedig egyre kisebb, a jelenlegi gazdasági környezetben, csak az áruk folyamatos áremelésével lehet hosszú távon fenntartani, amely jelentős hatást gyakorol a fogyasztói veselkedésre. Be szeretném mutatni az árak ingadozását (hogy ez miért fordulhat elő), és azt, hogy az elmúlt években mennyire volt nyereséges a magyar mezőgazdaság.A mezőgazdaság gazdálkodási formái eltérnek a „hagyományos vállalkozásokhoz” képest, és szintén jelentős átalakuláson mentek végbe. Rövid, de átfogó képet szeretnék adni a ma Magyarországon működő agrárgazdasági formákról, azok nyilvántartásáról, adózási szokásairól.Nem utolsó sorban, egy „szakmai” kitekintőt szeretnék tenni, az agrárium forrásbevonását illetően. Az ágazat rendkívül forrásigényes, amely miatt jelentős a külső források igénybevétele. Szeretném bemutatni a támogatási rendszert, amely külső forrást biztosít a magyar mezőgazdászoknak céljaik megvalósítását illetően, illetve azt, hogy milyen banki termékekkel tudják biztosítani az elegendő forrást a fejlesztésekhez.Legvégül szeretnék konklúziót vonni, az elmúlt évek strukturális átalakulásairól, a jövedelemezőségről, és a finanszírozási lehetőségekről. Forrásként sokat hivatkozok a Központi Statisztikai Hivatal adataira, továbbá az Agrárgazdasági Kutató Intézet könyveire, publicisztikáira. Segítségemre lesz az aktualitásokban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal cikkei ás formanyomtatványai, továbbá a Portfolio.hu online gazdasági portál. |
|---|