| Summary: | Diplomadolgozatom témájául a diszpozíciós hatást választottam, melyet valós kereskedési adatokon kívántam bizonyítani vagy cáfolni a magyar részvénypiacon. A szakirodalmi áttekintés során igyekeztem keretet adni a jelenségnek, ezért a korábbi kutatások és a dolgozatom empirikus eredményeinek ismertetése előtt kitértem többek között a viselkedési pénzügyek, az adaptív piacok elméletének, valamint a kilátáselmélet részletezésére, továbbá röviden bemutattam megannyi kognitív elfogultságot, heurisztikát, melyek a választott torzítás mellett meghúzódhatnak a befektetői döntések mögött. A témaválasztásom egyik legfőbb célja az volt, hogy átfogóbb képet kapjak a piaci szereplők viselkedéséről és a döntéseik mögött meghúzódó mechanizmusokról. A viselkedési közgazdaságtan úttörői már bebizonyították, hogy ezek a tényezők jelentős hatással vannak az árfolyammozgásokra és a különböző piaci ciklusok váltakozására. Mindamellett a hazai kutatások zöme nélkülözte a valós piaci körülményeket, így kézenfekvőnek tűnt, hogy dolgozatomban megvizsgáljam a befektetők diszpozícióra való hajlamát olyan szituációkban, ahol tényleges pénzt kockáztatva hozzák meg pénzügyi döntéseiket a részvényesek. Az elemzéshez az Erste Befektetési Zrt. valós idejű kereskedési adatait használtam fel a 2020. január 1. és 2022. szeptember 12. közötti intervallumra vetítve, valamint felhasználtam a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) historikus adatsorait is. Módszertani szempontból az Odean (1998) által létrehozott PGR és PLR alapú eljárásra építkeztem, mely talán mai napig az egyik legnépszerűbb formula a jelenség mérésére. A metódus segítségével kideríthető, hogy a befektetők milyen arányban realizálták nyereséges és veszteséges pozícióikat. Az arányokat aztán kétmintás aránypróbával ellenőriztem le, hogy a számszerűsített értékek matematikai értelemben is megbízhatók és további következtetések levonására alkalmasak legyenek. Az elemzést első körben elvégeztem az egész mintára vetítve, majd a befektetők viselkedését különböző kategóriákba sorolva is összehasonlítottam, mint például nemek vagy életkor szerint. A nemzetközi és a jóval szerényebb számú hazai kutatások megállapításaiból kiindulva általánosan azt feltételeztem, hogy a magyar részvénypiacon is megfigyelhető lesz a jelenség nemtől, életkortól, piaci trendtől függetlenül. Az empirikus eredmények azonban a korábbiaktól merőben eltérő tendenciákkal szolgáltak, ezenfelül a hazai részvényesekre a Masterplast kereskedési adatai alapján nem tudtam kijelenteni, hogy a diszpozíció áldozatai lennének.
|
|---|