Az Elanders Hungary Kft. kalkulációs gyakorlata
Szakdolgozatom témájának az Elanders Hungary Kft. kalkulációs gyakorlatát választottam, mert duális hallgatóként lehetőségem nyílt alaposabban megismerkedni a kontrolling területtel, annak sajátosságaival és fontosságával. Feladataim közé tartozik az utókalkulációk készítése, mely során mélyebb bete...
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Manuscript |
| Language: | Hungarian |
| Online Access: | Dokumentum-elérés Dokumentum-elérés Dokumentum-elérés |
| Summary: | Szakdolgozatom témájának az Elanders Hungary Kft. kalkulációs gyakorlatát választottam, mert duális hallgatóként lehetőségem nyílt alaposabban megismerkedni a kontrolling területtel, annak sajátosságaival és fontosságával. Feladataim közé tartozik az utókalkulációk készítése, mely során mélyebb betekintést szerezhettem arról, hogy a kalkulációs folyamatok milyen nagy szerepet játszanak a vállalat sikerességében. Ez a gyakorlati tapasztalat ösztönzött arra, hogy szakdolgozatomban részletesen foglalkozzak a kalkuláció alapjaival és működésével. A zalalövői nyomda különböző kalkulációs módszereket alkalmaz a költségek meghatározására és elemzésére. Az alkalmazott gyakorlatok közé tartozik az előkalkuláció, amely a tervezett költségeket határozza meg a különböző mennyiségek és óradíjak alapján, valamint jelzi előre az elkészülő termékekhez szükséges közvetett és közvetlen költségeket. A következő alkalmazott módszer az utókalkuláció, amely az elvégzett munka tényleges költségeit veti össze az értékesítésből származó árbevétellel. A nyomda a közvetett költségeket az elszámolás során meghatározott arányok szerint osztja fel, amelyek a termelési folyamatokhoz vagy a termékekhez való hozzárendelést segítik. A közvetett költségek, mint például az adminisztratív-, rezsi-, karbantartási és egyéb általános költségek, nem rendelhetők közvetlenül egy-egy termékhez, ezért főként terület alapú elosztási kulcs alkalmazásával kerül áthárításra. Az előkalkulációk során az előre becsült költségekhez képest az utókalkulációk gyakran feltárják azokat a tényezőket, amelyek a vártnál magasabb vagy alacsonyabb költségeket eredményeztek, például, a gyártási idő eltérése vagy az anyagköltségek változása. Az ilyen eltérések hatással vannak a vállalat eredményességére, mivel lehetővé teszik azon tényezők azonosítását, melyek az eltéréseket okozzák. Ezen információk alapján lehetőség nyílik a folyamatok optimalizálására, valamint a jövőbeni kalkulációk pontosítására. Javaslatom a közbenső kalkuláció bevezetése, amit azért tartok indokoltnak, mert ez a módszer lehetővé teszi a gyártási folyamat köztes szakaszaiban való részletes elemzést, ezáltal javítva a költségkontrollt és a tervezés pontosságát. Véleményem szerint a közbenső kalkuláció értékes információt nyújthat a nyomási műveletet követően, a száradási idő alatt, mivel ekkor már pontosan láthatóvá válnának az adott műveleteken átesett termékek tervtől való költségeltérései. Ez elősegítheti az esetleges költségtúllépések vagy hatékonysági problémák gyors azonosítását, valamint lehetőséget teremt a további költségek csökkentésére és a folyamatok optimalizálására irányuló intézkedések meghozatalára. Bár a vevő által visszaigazolt megrendelés esetén a végső ár már nem módosítható, de a közbenső kalkuláció segít abban, hogy a későbbi megrendeléseknél ne történjenek hasonló eltérések. Érdemes lenne figyelni, hogy mely szakaszban lépnek fel leggyakrabban a nem várt költségek vagy időbeli csúszások, ami hasznos információt jelentene a későbbi gyártási folyamatok optimalizálásában. Továbbá a gyártási műveletek részletes elemzése alapján pontosabban meghatározható lenne az önköltség. Ez különösen fontos a nyomdaiparban, ahol a versenyképesség szempontjából kritikus az árképzés helyessége. Összességében dolgozatomban arra a következtetésre jutottam, hogy a közbenső kalkuláció bevezetése hosszabb távon javíthatja a vállalat versenyképességét azáltal, hogy pontosabb és részletesebb költségelemzést tesz lehetővé, amely alapja a hatékonyabb működésnek és stratégiai döntéshozatalnak. |
|---|