| 520 |
3 |
|
|a A számviteli területen végzett munkám során megismertem a kis- és középvállalkozások működését. A számukra elérhető finanszírozási lehetőségeket kerestem, hogy melyek azok a források, amik segítséget nyújthatnak fejlesztési elképzeléseik megvalósításában. Olyan – már megvalósult és lezárult- projekt bemutatása volt a cél, amin keresztül megvizsgálhatjuk a fejlesztési célra kapott vissza nem térítendő támogatások hatását a fenntartható növekedésre, ezen keresztül a foglalkoztatás bővítésére egy gazdasági fejlettségben elmaradottnak tekinthető régióban. Az Európai Unióban a kis- és középvállalkozások társadalmi és gazdasági szerepe elismert. Magyarországon a regisztrált vállalkozások 99,8 %-a e körbe sorolható. Általában tőkehiánnyal küzdenek, fejlesztéseik megvalósításához külső források megszerzésére van szükségük. Az uniós támogatások közvetlenül vagy nemzeti, regionális közvetítéssel jutnak el az érintettekhez. A konkrét célok megvalósítását segítő támogatások alapvető kritériuma a fenntarthatóság, és hozzáadott értéket kell képviselnie. A finanszírozás eszközei a strukturális alapok (Európai Regionális Fejlesztési Alap és Európai Szociális Alap), melyek elsődleges célkitűzése a fejlettségben mutatkozó különbségek csökkentése, a társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése. Az Unió hét éves ciklusokban határozza meg a prioritásokat, a nemzeti szintű tervek elkészítése során ezeket szem előtt kell tartani. A gazdaságilag elmaradott térségekben (konvergencia régiók) a KKV-k beruházásai közvetlenül is támogathatók. A projektek kiválasztása a tagállamok hatásköre. A Lissé Édességgyár Kft. kisvállalkozásnak minősülő társaság, 2005-ben alapították, fő tevékenységi köre az édességgyártás. Legfontosabb termékük a különböző ízekben kapható kókuszrúd, ugyanakkor szaloncukrot is nagy mennyiségben gyártanak. 2009-2012. között rendkívül gyors fejlődés jellemezte a céget, melynek következtében megközelítették az egymilliárdos forgalmat, az alkalmazottak létszáma pedig meghaladta a hatvan főt. A fejlődés hátterében álló vissza nem térítendő fejlesztési célra kapott támogatások közül a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program keretében meghirdetett „Telephelyfejlesztés” című pályázatuk elszámolását vizsgáltam. A kiírás célja a kis- és középvállalkozások működési helyszínének fejlesztése, a régió foglalkoztatási helyzetének javítása, a vállalkozások tőkeellátottságának javítása és ezáltal megerősítése. A Lissé Édességgyár Kft. a korábban bérelt, majd megvásárolt telephelyet kívánta felújítani, bővíteni, valamint a gyártáshoz használt termelő gépeket beszerezni. A projekt megvalósítására, annak vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozására a közreműködő szervezet és a vállalkozás támogatási szerződést kötött, amely tartalmazta a projekt tárgyát, a megvalósítás időszakát, az elszámolható költségeket, és egyéb alkalmazandó előírásokat. A támogatások hatással vannak egy vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére, ezért szabályozni szükséges megjelenésüket a pénzügyi kimutatásokban. A nemzetközi gyakorlatban az IAS 20-as standard előírásai az irányadóak, nemzeti szinten pedig a 2000. évi C. törvény. A támogatások eredményt befolyásoló elszámolása hasonló, azonban különbségek is vannak a két szabályozás közt. A fejlesztési célú támogatásokat a számviteli törvény szerint a rendkívüli eredmény javára kell elszámolni a pénzmozgással egyidejűleg, majd halasztott bevételként el kell határolni. Az elhatárolás feloldása az eszközhöz kapcsolódó költségek, ráfordítások megjelenésének arányában történik. A kapott támogatással az eszköz értéke nem csökkenthető. Jogszabály előírhatja a saját tőke javára történő elszámolást. A nemzetközi előírások két módszer alkalmazását teszik lehetővé. A bruttó elszámolás során a támogatás összege halasztott bevételként kerül elszámolásra, majd az értékcsökkenési leírás arányában egyéb bevételként jelennek meg a könyvekben. A nettó elszámolás során a tárgyi eszköz értékéből levonva a támogatás összegét kapjuk az eszköz bekerülési értékét, így a támogatás az alacsonyabb eszközérték után elszámolt értékcsökkenési leírásban jelenik meg az eredményben. A nemzetközi számviteli előírások a kapott támogatások saját tőke javára történő elszámolást nem teszik lehetővé. A Lissé Édességgyár Kft. telephelyének felújítása és az új gyártóegység építése a számviteli előírásoknak megfelelően került elszámolásra. A termelőgépek beszerzése során néhány esetben a törvénynek nem megfelelően történt a nyilvántartásba vétel, azonban az üzleti év egyszerűsített éves beszámolójára ez nem volt hatással. A projekttel kapcsolatban támogatási előleget kapott a vállalkozás, melyet nem kötelezettségként mutattak ki, hanem egyéb bevételként. A kapott támogatásokat a jóváírás napján egyéb bevételként számolták el, amely ellentétes a törvényi előírással. Év végén passzív időbeli elhatárolásuk megtörtént. Egyéb bevétellel szembeni feloldásuk nem minden esetben az adott év terhére elszámolt költség, ráfordítás arányában történt, azonban az eltérésekből adódó hibát a vállalkozás feltárta, nem ítélte jelentősnek, ezért a tárgyévi eredmény terhére elszámolta. Összességében megállapítható, hogy a téves elszámolások az üzleti éveket záró egyszerűsített éves beszámolók adatait nem befolyásolták. A Lissé Édességgyár Kft. életében a vizsgált időszakban jelentős fejlődést tapasztalhattunk. A cég felismerte a külső forrásbevonás kedvező lehetőségét, és a kapott eszközökkel eredményesen gazdálkodott. A megvalósult fejlesztés után újabb célkitűzésekre koncentráltak, melynek eredményeként 2012-ben ismét nagy volumenű beruházást sikerült megvalósítaniuk. A lendületes fejlődés nem ért véget, a megújulás igénye és szükségessége stratégiájuk alapköve, mert úgy vélik, „ami ma lehetetlen, az holnap megvalósulhat” (Öveges József).
|