| Summary: | Az egyre kiélezettebb versenyszférában szereplő vállalatok napjainkban számtalan előírást alkalmaznak folyamataikban, munkaköri leírásaikban és gyakorlatilag mindenben, amivel hatékonyabban tudják teljesíteni a saját célkitűzéseiket és kielégíteni a vevői igényeket. A biztonságos munkavégzés, az egyértelmű munkaköri leírások és a környezettudatos tevékenység is egyre jobban felértékelődik. Ezen célok egységesítése érdekében kezdte el az 1980-as évek végén az ISO kibocsátani a nemzetközi szabványait, amelyek mintegy vezérfonalként segítik kialakítani a vállalkozások számára az ideális folyamatokat. Az Anton Kft. egy folyamatosan fejlődő, nemzetközi szinten elismert cég, piacvezető-ként pedig elengedhetetlen számára a nemzetközi szabványoknak való megfelelés. Gyakorlati tevékenységem keretében azt a feladatot bízták rám, hogy tanulmányozzam a 2015-ben megújuló ISO 9001-es szabvány tervezetét, és a rendelkezésemre álló információk alapján javaslatot tegyek a jövőbeni átállás megtervezésére. Szakdolgozatom első részében bemutatom az Anton Kft. történelmét, fejlődésének szakaszait, s a tevékenységi köreit Továbbá egy egyszerűsített eredménykimutatás segítségével közgazdasági szempontból is bemutatom a vállalat elmúlt néhány évét, valamint kifejtésre kerülnek az általuk használt integrált minőségirányítási és a válla-latirányítási rendszerek jellemzői, előnyei is. A második fejezetben röviden ismertetem az ISO-t, mint szervezetet, kiterjedését napjainkban, illetve a tevékenységi körét. Végigveszem az Anton Kft. által érdekelt négy szabványt. Részletezem azok kialakulásának szükségességét, indokoltságát, s hogy milyen területeket érintenek. Az ISO 14001-es, környezettudatosságot elősegítő szabványnál megemlítek néhány tudnivalót a várható változásokról, mivel az ISO 9001 mellett idén ősszel érkezik ennek a szabványnak is a megújított kiadása. A következő alpontban felsorolásszerűen kiemelem a négy szabvány közös pontjait, amelyek mindegyik előírásban megegyeznek. Ez azért fontos egy vállalat számára, mert ha egy úgymond közös pontnak eleget tesz, azt elegendő egyszer megtennie, nem szükséges minden szabvány esetében külön folyamatokat kialakítania a megfelelőség elérése érdekében. Ezután aprólékosan kifejtem az egyes szabványok specifikus elemeit. Ezekre a pontokra a vállalatoknak ki kell alakítaniuk a specializált folyamataikat, hogy megfeleljenek a hivatalos auditokon. A harmadik fejezetben bemutatom az új ISO 9001 szabvány tervezetének várható változásait. A tervezetek és a konkrét szabvány kiadásának időpontjain túl fontos megemlítenem, hogy az átállási ciklus három év, ennyi idő alatt szükséges a szabványt alkalmazó szervezeteknek áttérnie az új előírásra. Átalakul többek között a szabvány szemléletmódja, az alapelvek az eddig érvényes nyolcról hétre csökkennek, módosulnak az auditálás céljai és az auditorok feladatai. Több terminológiai változás is várható, amelyek segítenek egységesíteni a minőségirányítási rendszerek integrálhatóságát. Ezt követően egy egész alfejezetben taglalom az új szemléletmódot, a kockázat alapú megközelítést, és az Annex SL keretrendszert. Az Annex SL egy melléklet, az újonnan kiadásra kerülő további szabványok egységesített keretrendszere. Ez tartalmazza az új szabvány fejezeteit és struktúrát. Az eddigiekhez képest kibővítették, a meglevő nyolchoz hozzávettek még két pontot, így összesen tíz fő fejezetből fog állni a dokumentum. Ezzel is azt hivatottak elősegíteni, hogy a különböző iparágakra vonatkozó szabványokat egyszerűbb legyen egy konkrét rendszerbe beépíteni. Miután összefoglaltam a legfontosabb előnyeit az új keretrendszernek, áttérek a kockázatmenedzsment részletezésére. A kockázatokat hallva az emberek általában negatív tényezőkre asszociálnak, de az új szabvány megpróbálja mindezt pozitív megvilágításba helyezni. A Megelőző tevékenységek fejezet átalakul, mint fejezet megszűnik, mégis minden eddiginél nagyobb hangsúly kap. Ez annak köszönhető, hogy a szabvány készítőinek célja a kockázatok elemzése, és ezek rangsorba állítása, ezáltal az egész szabványt átitatva a felmerülő problémák megelőzésének szemléletmódjával. A kockázatok kiértékelése után számba kell venni a lehetőségeket ezek megelőzésére, ezzel növelve a vállalat hatékonyságát. Az Anton Kft. számára is hasznos változásokat a 4. fejezet tartalmazza. Összehasonlító táblázatok segítségével sorra veszem mindazokat a változásokat, amiket jelenleg tudni lehet a szabvány fejezeteinek átalakulása kapcsán. Természetesen lesznek változatlan pontok. Más fejezetek címe változik, de az eddig elfoglalt pozíció-ja a szabványban nem, itt pusztán terminológiai változások fedezhetőek fel. Több olyan fejezet fordul elő, ahol a cím nem változik, a rendszerben elfoglalt pozíció viszont igen, ezekben az esetekben már előfordulhatnak apróbb tartalmi változások. A legtöbb fejezet viszont címét és elhelyezkedését tekintve is át fog alakulni, így nagy valószínűséggel tartalmilag is eltérések fedezhetők majd fel bennük az előző kiadás-hoz képest. A vállalatnak elsősorban ezekre kell majd összpontosítania, hogy az új követelményeknek megfeleljenek. Mindezek mellett néhány fejezetet összevonnak, másokat megszüntetnek és bekerülnek teljesen új pontok is. Végül javaslatot teszek a vállalat számára, amelyeket megfontolva felkészülhetnek az új szabvány integrálására. Első lépésként már 2015 nyarán oktatások, felkészítések fognak zajlani az átállás megkönnyítése érdekében, amelyek kapcsán a vállalat kikérheti a külső auditáló partnerének véleményét. A lehetőségeket össze kell vetni a vállalat filozófiájával és a vevői, valamint szállítói követelésekkel, majd elkészíteni egy megvalósítási tervet. Eztán érdemes nekilátni a minőségirányítási rendszer frissítésének és a hatékonyság optimalizálásának. Végül a vállalatnak gondoskodnia kell az alkalmazottainak felkészítéséről és informálásáról, hogy szakszerűen legyenek képesek folytatni a munkájukat, valamint hogy megfeleljenek az audit követelményeinek. Az Anton Kft. 2016 januárjától év végéig tervezi a teljes átállás megvalósítását a minőségügyi osztály munkatársainak segítségével.
|
|---|