| Summary: | A 2002. március 1. óta önállóan működő Őrségi Nemzetit Park Igazgatóság, mint államháztartási költségvetési szerv a környezet és természetvédelmi értékek megőrzését tűzte ki feladatául a jelentős állami vagyonnal rendelkező szerv változó Minisztériumi (jelenleg Agrár- Vidékfejlesztési államtitkárság) szakmai irányításával. A Mezőgazdaság területén ténykedő Igazgatóság növénytermesztési és állattenyésztési feladati mellett a hazai turizmus fejlesztésében is szerepet vállal. A szakdolgozatomban választott téma olyan Európa Uniós támogatással megvalósított projekt bemutatását tartalmazza, amelyet konzorciumi formában valósítottak meg. A pályázat több résztvevős (11 tagú) amelyben megtalálhatóak önkormányzatok, civil szervezet és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága, mint államháztartási költségvetési szerv. A megvalósított pályázat az eredeti célkitűzések szerint sikeren zárult. A pályázat sikerességéhez elengedhetetlen volt a Nemzeti Park vezetőségének, a pályázatban résztvevő munkatársaknak és a községek képviselőinek egységes közreműködésére. Így 9 őrségi község a Natúrparkkal és az Őrségi Nemzeti parkkal közösen összefogva egy új nagyszabású beruházási lehetőséghez jutott. A sok áldozatos munka kárba veszett volna, ha az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága nem vállalja magára a Konzorciumvezető tisztségét és annak egységes vezetését. Tapasztalataim szerint az Európai Uniós pályázatok nagy segítséget nyújtanak az Őrségi Nemzeti Park számára. Az így kapott források segítségével komoly infrastruktúrát élénkítő beruházásokat tudnak a Nemzeti Park területén megvalósítani a szűkös erőforrások ellenére, mivel a pályázatok összegének 85-90%-át az Unió finanszírozza, míg a pályázóknak csak maximum 10-15%-ot kell önerőből hozzátenni. A létrehozott tanösvények, bemutató helyek, múzeumok a szakrális emlékek mellett remekül csábítják a turistákat. Ez a tény már beigazolódni látszik, mert a tavalyi évben több mint 10%-os látogatói létszámnövekedést tapasztaltak a Nemzeti Park munkatársai és az előrejelzések szerint a látogatók száma 2015-ben további növekedést mutat. Ez kedvez a helyi vendéglátóknak is, mert növekszik az itt eltöltött vendégéjszakák száma, valamint növekszik a kereslet a helyi programok és termékek iránt. Az idelátogatóknak felejthetetlen élményt jelent, a településeknek pedig bevétel növekedést eredményez. A 2010-ben indult pályázatot még a 2008-ben bekövetkezett gazdasági válság utóhatásai is hátráltatták. A projekt során azonban ezen kívül még több hátráltató tényező is adódott. 2012 januárjában történt az, hogy Magyarországon bevezették a 27%-os áfa kulcsot - így Magyarországon lett a legmagasabb ÁFA kulcs a világon – melynek vonzata az építési költségek növekedése lett. Ezek a módosítások - a változó jogszabályi környezet mellett - arra késztették a pályázat dolgozóit, hogy menet közben többszöri módosítást hajtottak végre a projekten a 2013. szeptemberi befejezésig. Megítélésem szerint a kezdeti célokat maximálisan sikerült teljesíteni. A projektben résztvevők kemény erőfeszítései, valamint a széleskörű összefogás meghozták a várva várt eredményeket. Húsz turisztikai beruházás jött létre. Kilenc olyan település kapott turisták fogadására alkalmas létesítményt, amelyek összefogás nélkül és a szűkös lehetőségek miatt nem tudták volna mindezt megvalósítani. Hét új tanösvénnyel, 2 új kilátóval, egy teaházzal valamint egy Ökoturisztikai Információs Centrummal bővült az Őrségi Nemzeti Park kínálata. Ezen kívül még az is nagy eredmény, hogy sikerült a nemzeti park keleti és nyugati turistaútjait összekapcsolni egységes útbaigazító táblákkal, a turistautak mentén információs pontokkal kiegészített pihenőhelyekkel valamint sikerült a Rába vidék szlovén lakta településinek bevonása a nemzeti park idegenforgalmi kínálatába.
|
|---|