| 520 |
3 |
|
|a Dolgozatom témájának kiválasztásakor elsődleges szempont volt számomra, hogy olyan közszolgáltatással kapcsolatos kérdéskörben végezzek kutatást, melyben társadalmunk jelentős része érintett, s amely helyi szinten is érzékelhető hatásokat fejt ki; szem előtt tartva ezek mellett az aktualitás szempontját is. Főiskolás hallgatóként úgy gondolom, hogy az oktatás valamennyi közszolgáltatás közül talán az egyik legmeghatározóbb társadalmunk életében. Az imént felsorolt szempontok alapján a köznevelési intézmények fenntartóváltásának és az oktatás rendszerében végrehajtott további reformoknak a bemutatását tartottam a legmegfelelőbb szakdolgozati témának. Az oktatási intézmények állami átvétele hatalmas kérdéskört ölel fel, hiszen maga a fenntartóváltás részletekbe menő elemzések és precíz, megfontolt előkészületek következménye; a folyamat végrehajtása pedig számtalan impulzust fejtett ki, s további reformok végrehajtásának szükségességét idézte elő. Az oktatási intézmények fenntartásának a helyi önkormányzatoktól állam által történő átvételének oka első sorban az önkormányzatok eltérő szocioökonómiai hátterében keresendő. Bizonyos önkormányzatok ugyanis lakosságszámuktól és gazdasági teljesítőképességüktől függően lényegesen kevesebb anyagi forrással rendelkeztek, mint más település önkormányzatai. Ennek értelmében pedig az általuk fenntartott intézmények fejlesztésébe,- így például az iskolák felszerelésének korszerűsítésébe-, jóval kevesebb pénzösszeg befektetésére voltak képesek. Emiatt Magyarországon az elmúlt években szemmel is jól látható, az oktatási intézmények között megjelenő területi egyenlőtlenség volt tapasztalható, amely jelentős mértékben gátolta az esélyegyenlőség megvalósulását. Az állami átvétel első lépéseként a 202/2012. (VII. 27.) kormányrendelettel létrejött a központi hivatalként működő, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK), amely területi szerveivel (tankerületek) a korábban önkormányzati fenntartás alatt álló köznevelési intézmények fenntartói feladatát látja el, továbbá közreműködik a köznevelés megszervezésében, az alapkészségek mérésnek lebonyolításában, intézményi beszerzésekben, és számtalan olyan feladat ellátásában, amely korábban az önkormányzatok jogkörébe tartozott. Az állami átvételről szóló törvény elfogadására 2012. november 26.-án került sor, melynek következtében valamennyi helyi önkormányzat kötelessége volt az általuk fenntartott oktatási intézmények (az óvodákat kivéve) alapító okiratának módosítása annak értelmében, hogy ezek az intézmények továbbra már csupán önkormányzati feladatokat látnak el. A törvény 2013. január 1-jén lépett hatályba. Ettől az időponttól kezdve a KLIK látja el a fenntartása alá tartozó intézmények gazdálkodó feladatait, teljesíti a személyi juttatásokkal kapcsolatos kiadásokat, végrehajtja az intézményi beszerzéseket, hozzájárulásával kerül sor a beruházásokra és felújításokra. Ezek mellett pedig a Központ gyakorolja az intézményvezetők, és a központi hivatal dolgozói felett a munkáltatói jogokat. Feladatainak ellátásához állami vagyont használ fel, illetve az önkormányzati vagyon azon részét, amely felett használati vagy vagyonkezelői joggal rendelkezik. Az önkormányzat ingó és ingatlan vagyonának átadása egy ún. átadás-átvételi megállapodás útján valósult meg. A Központnak kötelessége a használatában lévő vagyonnal való gazdálkodás során a megbízható gazdálkodás alapelveinek érvényesítése. Ennek ellenére mégis sokan úgy gondolták, hogy a fenntartóváltás az önkormányzati vagyon elkobzását jelentette. Habár a KLIK valóban jelentős összegű költségvetési hiányt halmozott fel, szükséges megemlíteni, hogy ehhez nagymértékben hozzájárult a költségvetés alultervezettsége és az önkormányzati adósságállomány átvállalása is. Ettől függetlenül viszont úgy gondolom, hogy az átvétel ténylegesen hozzájárult az intézmények közötti különbségek mérsékléséhez, valamint az oktatás színvonalának emelkedéséhez. Ugyanis az új fenntartóval együttműködve is lehetőség nyílik megannyi hazai és uniós forrásból finanszírozott projektbe való becsatlakozásra, amelyek közreműködnek az intézmény épületének és felszerelésének korszerűsítésében. Emellett pedig például a pedagógus- életpályamodell bevezetése és a szigorított szakmai ellenőrzések következtében növelhető a pedagógusok elkötelezettsége és szakmai felkészültsége, amely jelentősen befolyásolja az oktatás színvonalának emelkedését is. A tankönyvellátás államosítása pedig segít abban, hogy a tankönyvfejlesztés-és kiadás ne a közreműködő kiadók közötti piaci versenyre és profithajszára irányuljon, hanem az intézmények tankönyvellátásának biztonságosságára és hatékonyságára. A fenti sorok értelmében úgy gondolom, hogy a fenntartóváltás mindenképpen előnyös folyamatnak bizonyult. Habár a KLIK szervezetének működésében még felmerülnek hol kisebb, hol nagyobb hiányosságok; véleményem szerint két-három év elteltére még szükség van ahhoz, hogy a jogelőd nélkül létrejött intézmény megfelelő mennyiségű tapasztalatot gyűjtsön a működést illetően. Ezek a tapasztalatok ugyanis hozzájárulnak a szervezet megszilárdulásához és ahhoz, hogy annak létrehozásakor az oktatást illetően kitűzött célok teljes mértékben megvalósulhassanak.
|