| 520 |
3 |
|
|a Napjainkban a legfontosabb a termelő-szolgáltató vállalkozások életében versenyképességük megőrzése, és a minél szélesebb vevői kör elérése. Nincs ez másként a szállodaiparban sem. Szakdolgozatomban a JUFA Ungarn Kft. beszámolóinak elemzésén keresztül mutatom be, hogy hogyan alakul a kezdő vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzete. Az elemzéshez szükséges adatokat a számvitel állítja elő, amit a számviteli törvény szabályoz. A törvény előírja a hatálya alá tartozóknak a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, beszámoló összeállítását, az érvényesítendő alapelveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, közzétételre és könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket. Ezekkel biztosítva gazdasági szereplők információ igényét. A vállalkozás gazdasági helyzetének vizsgálatához különböző módszerek állnak a rendelkezésre. A JUFA Ungarn Kft. vonatkozásában a vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetét elemeztem 2009-2013. évi beszámolói alapján. Az elemzéseket a szálloda építésétől kezdődően értékeltem, amelyek nem minden esetben mutatkozott kedvezőnek. A vagyoni helyzet elemzésénél különböző mutatók számításával elemeztem a vállalkozás vagyonának alakulását. Először az összes forráshoz viszonyítva számítottam ki a saját tőke és a kötelezettségek arányát. A dolgozatban feltüntetett táblázatokból és diagramokból jól látható, hogy az alapítás évében, azaz 2009-ben és az azt követő évben 2010-ben a kapott eredmények kedvezőtlenek. Melyek legfőbb oka, hogy a vállalkozás mérleg szerinti eredménye folyamatosan csökken, illetve ennek előjele negatív. A tőkeerősségnél és a kötelezettségek arányánál a magas érték az elfogadott. Az általánosan elfogadott érték a tőkeerősség szempontjából a 30 % alatti érték, mely már kritikus helyzetnek tekinthentő, így tehát a vállalkozásnál csak 2011-ben jó ez a mutató. A kötelezettségeknél sincs másként, annál jobb minél magasabb az érték, amely ez esetben sem valósul meg. A következőkben a befektetett eszközök fedezettségét tanulmányoztam, ahol arra a következtetésre jutottam, hogy a vállalkozás lekötött eszközeit csak kis részben képes finanszírozni a forrásaiból. Illetve a saját tőkenövekedésnél a mutató értéke 2011-2013 között sem megfelelő, azonban ez nem meglepő, hisz a cég mérleg szerinti eredménye mindig veszteséges, a saját tőke pedig növekvő tendenciát mutat. Ennek hatására pedig az érték növekedik, azonban ez folyamatosan veszteséges. A pénzügyi helyzet elemzés célja a vállalkozás pénzügyi pozíciójának és fizetőképességének bemutatása és értékelése. A vizsgálatot vizsgálhatjuk rövid és hosszú távon egyaránt. Rövid távú helyzetelemzésnél különböző likviditási mutatókat lehet értékelni. Ezek a mutatók akkor jók, ha az 1 érték felettiek. A számított likviditási ráta azonban kedvezőtlen, amiből arra következtetek, hogy a forgóeszközök nem fedezik a rövid lejáratú kötelezettségeiket. Ez nincs másképp a likviditási gyorsráta esetén sem. Az értékek megegyeznek, mivel a vállalkozásnak nincs készletgazdálkodása. Itt azonban arra kapunk választ, hogy a cég képes-e a rövidesen lejáró kötelezettségeket fedezni a gyorsan pénzzé tehető eszközeiből. A pénzeszköz likviditásnál pedig azt vizsgáltam, hogy a szabad pénzei fedezik-e a rövid lejáratú kötelezettségeit. Hosszú távú pénzügyi helyzetelemzésnél a hosszú távú fizetőképességét vizsgáltam, ezen belül elsősorban az adósságállomány elemzésére fektettem nagy hangsúlyt. Ezekből a mutatókból azt tudtam meg, hogy a gazdasági években esedékes adósságszolgálatát tudja-e biztosítani a vállalkozás. Ezekből arra lehet következtetni, hogy az adósságállománya túl magas, és ezeket nem tudta megfelelően törleszteni. Vizsgáltam még az eladósodottság fokát, amely a külső finanszírozását mutatja meg. Illetve a nettó eladósodottság foka mutatóból azt tudtam meg, hogy a követelésekkel csökkentett kötelezettségek a saját tőke hányadát kötik le. A jövedelmezőségi helyzet értékelésénél három szempont alapján vizsgálódtam, ez alapján számítottam árbevétel arányos jövedelmezőséget, tőkearányos jövedelmezőséget és eszközarányos jövedelmezőséget is. Árbevétel arányos jövedelmezőség esetén azt a konklúziót vontam le a ROS-mutató kiszámításánál, hogy az első három évben nincs eredménye, hisz nem volt árbevétele ezekben a gazdasági években. Majd a következő években ennél is negatív értéket kapunk, melynek az oka, hogy minden évben az adózás előtti eredménye negatív. Tőkearányos jövedelmezőségnél a ROE-mutató értékeléséből vontam le következtetéseket. Ez a mutató a vállalkozást vezetők érdekeltségével áll szoros kapcsolatban. Első két évben megfelelő, majd egy hirtelen csökkenés következik be, amelynek az egyik legfőbb indoka, hogy a vállalkozás adózott eredménye évről évre csökken (mely veszteséget jelent). A másik ok pedig, hogy a saját tőke ezzel ellentétben pedig hirtelen megnövekedett. Az eszközarányos jövedelmezőségi mutatók közül a ROA-mutató kiszámítására összpontosítottam. Ebből arra tudok következtetni, hogy a vállalkozás mennyire végzi hatékonyan a tevékenységét a rendelkezésre álló javaival. A cég esetében ezek az eredmények is kedvezőtlenek, mindegyik évben negatív értéket. Emiatt, tehát azt mondhatom, hogy nem végez megfelelő eszközgazdálkodást a társaság. A tanulmányom másik témája a beruházások és azok finanszírozására terjed ki. Ezek közül is az Európai Uniós projekttámogatásokat emelem ki, hogy mivel és mennyiben sikerült hozzájárulni a szálloda, kemping és a fürdő hármas kialakításához. Megtudtam, hogy egyik egységnél sem volt elegendő csupán ez a támogatás, hanem szüksége volt további támogatásokra (tagi kölcsönök, forgóeszközhitel illetve további hitelek) is a projektek megvalósításához. Ezen kívül a rövid bemutatást készítettem a létrehozott szálloda és kemping létesítményről, illetve a fürdőn eszközölt fejlesztésekről is. Szakdolgozatom második részében a vállalkozásnál folytatott tevékenységeim közül három témát dolgoztam fel. Első témám a vállalkozás által alkalmazott finanszírozási módok rövid ismertetése. Ezt követően kitértem arra, hogy melyek játszanak fontos szerepet a cég életében, amelyeket bemutattam. Ez egyik legfontosabb a lízing a két személygépkocsi esetében, amelyekkel kapcsolatos fontos információkat táblázatban foglaltam. A lízingszerződések alapján megismerhettem a vállalkozás kötelezettségeit a bank (MERKANTIL BANK Zrt.) felé. A továbbiakban a felvett kereskedelmi hitelbe kaptam betekintést, melyet a Sopron Bank finanszírozott. A típusáról, annak összegéről, rendelkezésre tartási idejéről, törlesztéséről készítettem egy rövid elemzést. Ezután a banki kapcsolatait, pénzforgalmi szabályait, fizetési módokat és bizonylatolási kötelezettségeit taglalom. Szót adok annak, hogy a vállalkozás, mely banki szolgáltatásokat használja a mindennapok során, és mely bankoknál vezeti számláit. Majd részletezem a bankszámla kivonatok feldolgozásának menetét is. Ehhez a témához szorosan kapcsolódik a pénztári feladatok ellátásai is. Illetve a vállalkozás életében az egyik legfontosabb mindennapi feladatot mutatom be, azaz a szállítói számlák útját a vállalkozáson belül, hogy hogyan kerülnek a számlák kifizetésre. Utolsó pontban pedig a vevőállomány kezelését írom le, ahol ismertetem, hogy a szállóvendégek mely fizetési módokat vehetik igénybe a cégben. Fizetésükkel kapcsolatos határidőket ismertetem és taglalom a késedelmes fizetés esetén alkalmazott szankciókat. Vevői állomány visszajátszásával foglalkozom, az utalásos számlák körében.
|