| 520 |
3 |
|
|a Az alon.hu internetes portálon böngészve a zalaegerszegi járási hivatal megnyitójáról szóló cikkben az alábbiakat olvastam: „[…] a területi államigazgatás, a megyei kormányhivatalok és a járási hivatalok létrejötte, a kormányablakok rendszerének kialakítása és hálózatának elterjesztése, továbbá az igazságszolgáltatási reform is olyan folyamat, »amelyek a polgárbarát Magyarországhoz, a polgárbarát államhoz vezetnek el minket.«” A cikk felkeltette az érdeklődésemet a közigazgatás átalakításával kapcsolatban, amelynek ténye tanulmányaim során is számos alkalommal felmerült. Mivel a reform egyik fő elemeként az ügyintézés egyszerűsítését jelölték ki, ami csökkenti állampolgárok vállára nehezedő ügyintézéssel járó terheket, dolgozatomban a területi közigazgatás átalakítását tanulmányoztam. Kutatásom során primer és szekunder információforrásokat hívtam segítségül. Vizsgálódásomat a magyar közigazgatás jellegzetes intézményének – a járásnak – történelem során bekövetkezett változásaival kezdtem, majd számba vettem azokat a kísérleteket, amelyek a korábban megszűnt járásokat voltak hivatottak pótolni. A modern kori járások kialakításának tanulmányozása során felvetődött bennem a kérdés: A „mi járásaink” vajon beleillenek-e az európai területi köz-igazgatási rendszerbe? Ennek megválaszolására nemzetközi kitekintést végeztem, melynek középpontjába az EU legnépesebb államát állítottam. Ezt követően a közigazgatás megújítását célzó reformtörekvéseket tanulmányoztam különös tekintettel azok céljára, a Jó Állam megvalósítására, melynek jelentős lépéseként kialakításra kerültek a modern kori járások. A járások kialakításának elvei mellett kitértem azok hatásköri, illetékességi szabályaira és vezetésére, továbbá az idei év áprilisában bekövetkezett integrációra. A járási hivatalokhoz kapcsolódóan áttekintettem az elaprózott településszerkezet miatt jelentkező ügyintézési nehézségek leküzdése céljából életre hívott települési ügysegédi rendszert. Mivel az általam választott téma napi aktualitással bír, fontosnak tartottam felmerült kérdéseim primer kutatással történő megválaszolását. A kutatás során azt vizsgáltam, hogy a reform-célok milyen mértékben valósultak meg, létrejött-e a polgárbarát közigazgatás, melyek a rendszer erős és gyenge pontjai. Ehhez a lakosság körében online kérdőíves megkérdezést folytattam, három köztisztviselővel pedig mélyinterjút készítettem. A kérdőív és az interjúk eredményei pozitív képet festettek a területi államigazgatásról, ám formálódó közigazgatásunk nem bizonyult tökéletesnek. Állampolgári szemszögből nézve rendkívül bonyolult szervezetrendszer jött létre, amelyben az ügyfelek számára nehéz az eligazodás. A reform kapcsán az emberekben negatív kép alakult ki, mivel sok esetben a közszférában megvalósuló tömeges leépítéseket vetítettek előre különféle tömegtájékoztató eszközök segítségével. A közigazgatás színvonalát közepesre értékelték a válaszadók, melynek hátterében az újdonság okozta bizonytalanság állhat. Ennek csökkenése vélhetően pozitív irányba fogja elmozdítani a köz-igazgatási színvonal megítélését. A kitöltők közepes szintű változást érzékeltek az ügyintézésben, amely tükrözi a hatékonyság és eredményesség megvalósulását. Pozitívumként jelentkezett a várakozási idő csökkenése és a nyomtatványkitöltés során észlelt minimális nehézség, azonban voltak, akik hosszú várakozásról, bonyolult ügyintézésről számoltak be. Ők a negatívumok ellenére a várakozás barátságos, rendezett helyszínével elégedettek voltak, az észlelt nehézségek leküzdésében pedig számíthattak az ügyintézők segítségére. Az ügyfélközpontú szemléletnek köszönhetően az állampolgárok jó véleménnyel vannak az ügyintézőkről szaktudás és segítőkészség vonatkozásában egyaránt. A kutatásból kiderült, hogy az ügyfelek több, mint fele él az előzetes időpontfoglalás lehetőségével a hosszas várakozás elkerülése érdekében. Az internet térhódítása ellenére az emberek előnyben részesítik a személyes ügyintézést annak megbízhatósága miatt, de sokan nyitottak az online ügyintézés felé is. A válaszadók számára fontos a költségminimalizálás; preferálják a saját településen történő ügyintézést, de a magasabb színvonal érdekében hajlandóak áldozatot hozni. Az idő szerepe kulcs-fontosságú: az állampolgárok gyors ügykezelést, és munkarendjükhöz igazodó ügyfélfogadást várnak el. Emellett nem elhanyagolható az emberi tényező sem, hiszen az ügyintézés kapcsán személyes információk átadására van szükség. Az interjúalanyoktól kapott válaszokból ítélve az elérni kívánt reformcélok nagyrészt megvalósultak, hatékonyabban, eredményesebben zajlik a munkavégzés. A költségek részben növekedtek a feladatok átvétele és az ügysegédi rendszer kialakítása miatt, azonban a korábban nem megfelelően koordinált kiadásokból sikerült lefaragni. A kérdőív-kitöltőkben kialakult létszámleépítéssel kapcsolatos véleményt az interjúalanyok cáfolták: a feladatokkal együtt személyzetátvétel is történt, amihez képzések, felkészítések is kapcsolódtak, valamint új tisztviselőkkel is gazdagodott a közigazgatás, amelynek főként szemléletformáló szerepe volt. A szervezetrendszer összetettségével, átláthatatlanságával az interjúalanyok egyetértettek, azonban rámutattak, hogy a kormányablakok létrejöttét éppen az indokolta, hogy ne jelentsen problémát az eligazodás. Az elektronikus közigazgatás kiterjesztését hasznosnak vélték, ehhez azonban szükség lenne a rendszer stabilitásának biztosítására is. A jövőre nézve alapvető fontosságú feladat a munkavégzés hátteréül szolgáló infrastrukturális feltételek megteremtése, amely az ügyintézési rendszer stabilitásának biztosításához is hozzájárulna. Emellett nagy hangsúlyt kell fektetni az általános ügyfél-tájékoztatásra, ügyfélképzésre, hiszen az ügyfelek könnyebb eligazodása esetén az ügyintézők munkája lecsökken és felgyorsul, ami maga után vonja a várakozási idő rövidülését is. A „tökéletes közigazgatás” eléréséig bizonyára még sokat kell várnunk, azonban a központi törekvések jó irányba mutatnak. Nekünk, állampolgároknak is meg kell tanulnunk alkalmazkodni a folyamatos változáshoz, hiszen ez az egyén és a nemzet érdekét egyaránt szolgálja. Dr. Zöld-Nagy Viktória területi közigazgatás fejlesztéséért felelős államtitkár így vélekedett a reform kapcsán: „a közigazgatásnak mindig ki kell elégítenie az aktuális piaci, gazdasági és egyéb követelményeket. Igazodnia kell az állampolgári igényekhez, amelyek folyamatosan fejlődnek. [...] Igazából egy közigazgatási átalakítás vagy reform sohasem ér véget.” Ez a gondolat is jól tükrözi, hogy minden egyes új, tökéletesítő lépés újabb és újabb hibákat, hiányosságokat tár fel, ezzel előmozdítva a további – végeláthatatlan – fejlődést, fejlesztést.
|