| 520 |
3 |
|
|a A szakmai gyakorlatomat a Magyar Államkincstár Vas Megyei Igazgatóságán (továbbiakban: Igazgatóság) töltöttem el. A gyakorlatom ideje alatt megismerkedtem a Magyar Államkincstár felépítésével, működésével, az általa ellátandó feladatokkal, főleg megyei szinten. Ezek alapján választottam a szakdolgozatom témáját, Vas megye önkormányzatainak nyújtott támogatások vizsgálata a kincstári rendszeren keresztül. A témaválasztásnál egyrészt szerepet játszott, hogy az Igazgatóság számos szállal kötődik az önkormányzatokhoz, másrészt, hogy az önkormányzati rendszerben az elmúlt években nagy változások következtek be. 2012. január 1-jétől hatályba lépett az új önkormányzati törvény, a 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, ami több lépésben váltotta fel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt. Mivel az önkormányzati alrendszer az államháztartás részét képezi, ezért az államháztartási rendszer bemutatását is fontosnak tartottam (fogalma, feladatai, bevételei és kiadásai, alrendszerei), különös tekintettel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) rendelkezéseire. A korábbi törvényi szabályozás (az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény) négy alrendszert különített el: központi alrendszert, az elkülönített állami pénzalapokat, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait, és az önkormányzati alrendszert, a jelenlegi törvényi szabályozás tekintetében az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a központi alrendszeren belül működnek. Ez alapján röviden jellemeztem a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait, és az elkülönített állami pénzalapokat érintő legfontosabb jellemzőket. A témából adódóan bemutatásra került a Magyar Államkincstár (továbbiakban: Kincstár) rövid története, ami - mint a Kincstár elődjeként- a 19. században működő Intézmények megalakulásáig nyúlik vissza. Ismertettem a szervezetére, működésére, feladataira vonatkozó legfontosabb tudnivalókat, megyei szinten is. Kiemelném, hogy a megyei önkormányzatok és hivatalik 2012. január 1-jétől kötelesek számlát vezetni a Kincstárnál. Lényegesnek tartottam külön fejezetben tárgyalni a helyi önkormányzatokat megillető támogatási formákat, mivel nagy területet ölelnek fel, és az előző évekhez képest változás tapasztalható a támogatásokat illetően is (Mötv. rendelkezései). Az önkormányzatokra tekintettel az új önkormányzati törvény (2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól) fontosabb részei a következők: - települési önkormányzatok működnek a községekben, a városokban, járásszékhely városokban, megyei jogú városokban és a főváros kerületekben - a megyei önkormányzatok feladat- és hatáskörének változása (területfejlesztés, területrendezés, vidékfejlesztés) - államigazgatási feladat - és hatáskörök változása (járások kialakulásával egyes államigazgatási (hatósági) feladatok átkerültek a járásokhoz a jegyző hatásköréből) - helyi önkormányzat tisztségviselőire vonatkozó változások (különösen a polgármesterre, jegyzőre vonatkozóan) - a helyi önkormányzatok társulásaira vonatkozó változások (a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvényt, és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvényt hatályon kívül helyezte) - helyi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó változások (feladatfinanszírozási rendszer) - a főváros és kerületeiről szóló valamint a helyi önkormányzati képviselőre vonatkozó változások Az Igazgatóság által rendelkezésemre bocsátott 2010-2013. évi adatok alapján vizsgálom a Vas megye önkormányzatainak nyújtott támogatási formákat, ezeken belül is az állami támogatásokat, hozzájárulásokat. A támogatásokon belül ebben az időszakban jelenik meg új jogcímen, 2011-ben a megyei önkormányzatok adósságkonszolidációs támogatása, illetve 2012-ben a megyei önkormányzatok működési kiadásainak támogatása. 2013-ban már nem szerepelnek a bevételek között a normatív állami hozzájárulások, helyettük az önkormányzatok működési, felhalmozási célú támogatásokat tudnak igénybe venni, mivel az eddig normatív alapú támogatási rendszert, felváltotta feladatalapú támogatási rendszer, amit az önkormányzatok a kötelező feladataik ellátására fordíthatnak. Az említett támogatási formák összefüggésben vannak az önkormányzatok 2010 előtti adósságfelhalmozásával, hiszen 2007 és 2010 között az önkormányzati rendszer eladósodott, ezért szükség volt az adósságrendezésre. Több lépésben valósították meg ezt a folyamatot, 2014 elején fejeződött be az önkormányzatok adósságának kezelése. A támogatás biztosítása több szempont figyelembe vételével történik, mint a takarékos gazdálkodás, a helyi önkormányzatok elvárható saját bevétele, a helyi önkormányzatok tényleges saját bevétele. A támogatások vizsgálata során bemutatom az állami támogatások, hozzájárulások együttes alakulását, de kitérek a támogatási típusokra külön-külön is (évről évre csökkennek). A szakdolgozatom írása során azt tapasztaltam, hogy a rengetek törvény, kormányrendelet, azok módosításai között nehéz eligazodni. Az államháztartás rendszere bonyolult, szerteágazó területeket ölel fel, amelyeket nehéz folyamatosan követni. Egy-egy új törvény, kormányrendelet bevezetése komoly munkát jelent az érintetteknek, főleg, ha még pontosan nem tisztázottak a változtatásokkal kapcsolatos feladatok.
|