| Summary: | Záró dolgozatommal betekintést szeretnék nyújtani a közigazgatás menetébe. Ezen belül is a Zala Megyei Kormányhivatal mindennapjaiba. Kezdésként bemutatom azt a személyt, aki lefektette a modern közszféra alapjait, méghozzá Magyary Zoltánt. Munkásságának és gondolkodásának megismerése nagyban elősegíti a rendszer működésének feltárását és a szekciót érintő problémák felderítését. Ezt követően vizsgálatra kerül az újítások bevezetésének két módszere közötti különbség, vagyis a reform és az innováció lehetőségeinek használata és korlátai. Napjaink kihívásait helyezem előtérbe, de ehhez elengedhetetlennek tartom, hogy megismerjük azt az utat, ami a jelenlegi rendszer kialakulásához vezetett. Így bemutatásra kerülnek a Szabadságharcig visszanyúló magyarországi közigazgatási fejlődések lépcsőfokai is, amelyek a mai felállás alapköveit fektették le. A régmúlt és a jelen feladatai között mindvégig párhuzamot tudunk vonni, ugyanis hasonló problémákkal szembesülnek a rendszerek és itt szeretném elemezni, az ezek megoldására létrehozott lehetőségeket is. Felvázolom azokat a feladatokat, melyek végrehajtása elősegíti a rendszer gördülékeny és hatékony működését. A négy alappillért vizsgáljuk, amelyeknek megléte elengedhetetlen a Jó Állam létrehozása érdekében. Fontos tudni azt a tényt, hogy az állam felfogható bizonyos értelemben egy szolgáltatóként is, amely az ügyfelekért van, jelen esetben az állampolgárokért. Ennek felismerése más megvilágításba helyezi az államot, ugyanis, ha az jól működik, akkor a benne élő és tevékenykedő emberek is élvezhetik előnyeit. Később megtekinthetjük, hogy Magyary Zoltán elképzelései miként valósulnak meg korunk közigazgatásának felépítésében. Ezt a Zala Megyei Kormányhivatalra vetítem le. Itt megismerhetővé vállnak a szervezetek kialakulásnak okai. Betekintést nyerhetünk bizonyos átszerveződésekbe és ezeknek a hátterében álló okokba is. A leglényegesebb és legtöbb eredményt felmutató járási rendszer kialakítását mélyebb szemléletben is vizsgálhatjuk. Szükségességének hátterében álló indokok feltárását követően tágabb képet kaphatunk arról, hogy az állami feladatok ellátása érdekében mennyi munkát kell eszközölni, amelyet a külső szemlélő nem érzékel. Gyakorlatom során volt szerencsém megélni egy szervezeti átalakulást is. Ennek a 2015. április 1-ével hatályba lépő módosulásnak köszönhetően megismerhettem, hogy milyen eszközökkel finomít az állam a közszféra ügyvitelén és ez miként hat a felépítésre, valamint a benne tevékenykedő személyekre. Itt érzékelni lehet a Magyary Zoltán kívánalmainak való megfelelést. Ezzel élesben is bemutatásra kerülnek a XX. század legnagyobb közigazgatási tudósának elméletei és értelmezhetjük az egyes tevékenységek és változtatások hatásait a rendszer egészére, valamint elemeire nézve. Végezetül lényeges elemnek tartom, hogy az állam fenntartása milyen bevételekből történik. Általánosságban vizsgálatra kerülnek a közfeladatok és az ezekhez rendelt összegek előteremtésének folyamatai is. Betekintést nyerünk a bevételek és kiadások formáiba és összetételébe, valamint abba is, hogy ezt miként kezeli és osztja el az állam. A Zala Megyei Kormányhivatal feladatain keresztül pedig elemezzük ezek meglétét és kapcsolatát a gazdasági folyamatokkal, szervekkel, illetve a lakosokkal. Konklúzióként pedig levonhatjuk Magyary Zoltán elméleteinek realizálódását a XXI. század közigazgatásában, valamint azt is, hogy miként teremthető meg a tökéletes kialakítás a rendszerben és ez jelenleg milyen szinten valósul meg a gyakorlatban.
|
|---|