| Summary: | Szakdolgozatom témaválasztásánál különösen motiváltak a tanulmányaim alatt megszerzett jogi ismeretek, illetve annak fontossága és hasznossága a mindennapi életben. A közszolgálati életpályamodell folyamatos változása miatt, illetve a 2016. júliusára várható új életpályamodell bevezetésével a téma különösen aktuálissá vált. Témám feldolgozásának fő célja, hogy bemutassam a közszolgálati életpálya fontosságát, illetve az új közszolgálati életpályamodell bevezetésének szükségességét. Dolgozatom megírása során a köztisztviselőkre vonatkozó megújult jogszabályi környezettel, abból kiemelten a legújabb és legmodernebb jogintézményekkel ismerkedtem meg. Témámban előzményként kiemelendő a Magyary Program 11.0 és a később bevezetett 12.0 Program szerepe. A magyar közszolgálat több mint kétszáz éves múltra tekint ugyan vissza, amely akkor még merev közszolgálati rendszer képét mutatta, ahol a kinevezés, az előmenetel és a tisztviselőkkel kapcsolatos lehetséges intézkedések szabályozása nagyon szűk mozgástérben tették csak lehetővé a vezetői mérlegelést. Az illetményrendszer a javadalmazást nem a tényleges teljesítményhez és felelősséghez kapcsolta, és így nem sarkallta a tisztviselőt jobb teljesítményre. A Program bevezetésével azonban a köztisztviselőkre vonatkozó szabályozás, illetve a modernizálás további kilátásai már nagyban utolérik a XXI. századi elvárásokat. A valóban jelentős előrelépések megtétele után azonban tovább kell haladni a négy pillér mindegyike területén, így természetesen a személyzetre vonatkozó szabályozások alakításában is. Dolgozatom leghosszabb és egyik legfontosabb része a közszolgálati törvény részletes szabályozásának feldolgozása volt, hiszen ez a törvény írja elő a köztisztviselők minden lépését, döntését és lehetőségét. A téma kifejtésében irányadó minden esetben a 2011. évi CXCIX. a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény volt. A törvény részletes szabályozása után bemutattam a jelenlegi köztisztviselőket érintő helyzetet. Az újszerű intézmények közül kiemelten a TÉR-t, amely mára már jól működő rendszernek tekinthető, megbízható, pontos képet ad a köztisztviselőnek az évközben végzett munkájáról. A probléma felvetése, miszerint a javadalmazásnál nem kerül a teljesítmény is figyelembe, megoldódni látszik. Az előmeneteli rendszerben –hatályos törvény szerint- azonban még mindig a munkában eltöltött idő alapján lehet egy-egy lépcsőfokot feljebb haladni, így még ebben a rendszerben sem teljesen megoldott a jó teljesítmény megfelelő jutalmazása, a rossz megfelelő szankcionálása. A kormánytisztviselők előmeneteli rendszerében fontos szereppel bír a képzés és továbbképzés szükségessége is. A feladat ellátásával a Nemzeti Közszolgálati Egyetem foglalkozik. Dolgozatomban bemutattam a Karrier Híd program fontosságát, hasznosságát. Kutatásom során egyértelművé vált, hogy nagy jelentőséggel bír a kezdeményezés, hiszen a közszolgálatból valamilyen okból kikerült köztisztviselőknek segít a későbbiekben, újra a közszolgálatban történő elhelyezkedésben. Ez a fajta gondoskodás méltó a modern államról alkotott elképzeléshez, továbbá nem szabad elfelejteni, hogy az érintettek közszolgává való kiképzése jelentős állami forrásokat emésztett fel, így a közszolgálatban addig dolgozónak újra az állami szférában, de esetlegesen más területen való alkalmazása is ésszerű. Témám aktualitását mutatja, hogy egy régen elvárt igény alapján várhatóan 2016. júliusában bevezetésre kerül az új közszolgálati életpályamodell. A jó állam stabil tartópillére a jól működő közszolgálat. Ehhez nemzedékeket átfogó felelősséget vállalva, erkölcsileg és szakmailag hiteles köztisztviselők munkája szükséges, amely mindenekelőtt a közjót és a polgárok jólétét szolgálja. A legfontosabb kérdés annak eldöntése, hogy milyen értékek mentén történjen az új közszolgálati életpályamodell kialakítása. A fejlesztések, a hatékonyabbra való törekvések, a béremeléshez köthető elképzelések megfelelnek az elvárásoknak. Az állam az életpályamodell működését, a célok teljesülését azzal tudja segíteni, ha olyan életpályát tud kínálni, amely a feladatellátás rendszeres ellenőrzésén túl lehetővé teszi az egyéni fejlődést is, és a kiemelkedő teljesítményt elismeri. Végül Albert Scweitzer gondolatával szeretném szakdolgozatomat zárni, aki elmondja, hogy a köz és mások szolgálata nem csak egy munka, de hivatás, boldogság is egyben. „ Nem tudom mi a sorsod, de egy dolgot tudok: csak azok lesznek igazán boldogok, akik keresték és meg találták hogyan lehet másokat szolgálni.”
|
|---|