| Summary: | Záró dolgozatom témájául azért a javaslattételi rendszert választottam, mert a Schneider Electric Hungária Villamossági Zrt.-nél töltött gyakorlati időmet HR területen töltöttem, és e téma szorosan kapcsolódik hozzá, valamint a HR vezetővel való beszélgetéseim során kiderült, hogy a rendszer éppen átalakításra vár. Ebből kifolyólag úgy gondoltam, hogy a javaslattételi rendszer jó téma lesz, mert időszerű, és az ötleteimmel, meglátásaimmal akár segíthetem is a vállalatot a javaslattételi rendszer átalakítása során. Tudok jó ötlettel, javaslattal szolgálni számukra. A javaslattételi rendszer bevezetése által a vállat minden dolgozójától várja a fejlesztési, javítási ötleteket, ami által az ő munkájuk könnyebbé válik, vagy netán ergonomikusabb munkakörülmények közt dolgozhatnak, esetleg költséget takaríthat meg általa a vállalat stb.. Ezért is jó, és hasznos dolog, ha egy vállalatnál működik e rendszer, hiszen nagyon sok előnyt biztosít a vállalatnak. Viszont vannak hátrányai is a rendszernek. Ilyen hátrányok lehetnek, hogy a folyamatokat nagyon nehéz megfelelően kialakítani és működtetni, és amennyiben ez nem sikerül, akkor a dolgozók alul motiváltak lesznek, és nem fognak érkezni a javaslatok. Előfordulhatnak olyan esetek is, hogy más okok miatt nem érkeznek a javaslatok, mert például a dolgozók azt mondják, hogy úgy sem kíváncsi senki az ötleteikre, vagy azt gondolják, hogy úgy sem valósulnak majd meg az ötleteik stb.. De lehet olyan eset is, hogy a vezetőség részéről van negatív fogadtatás. Ilyen eset lehet az, amikor azt mondják, hogy nem születnek ötletek, csak néhány ember van, aki ad be javaslatot, és számomra a legmeglepőbb az, hogy olyant is gondolhatnak, hogy amennyiben pénzjutalmat adnak, akkor a dolgozók nem a saját feladataikkal foglalkoznak, hanem azzal, hogy milyen javaslatot tudnának beadni. Röviden tekintsünk bele, hogy mi is az a javaslattételi rendszer, hogy hogy is működik. Legtöbb helyen ötletláda van kihelyezve egy formanyomtatvánnyal és ezt kell kitölteni a javaslattevőnek, és ennyi volt a feladat, már csak várnia kell a javaslata alakulását. A dolgozatomban, a Schneider Electric Hungária Villamossági Zrt. javaslattételi rendszerét mutattam be, és kérdőíves megkérdezéssel kerestem választ a bennem felmerülő kérdésekre. A vállaltnál egy javaslattételi tábla van kihelyezve a termelési terület közelében, amely minden dolgozó számára könnyen elérhető, és mindenki felteheti rá a javaslatait. E táblán található a javaslattételi lap, amelyen a kötelező tartalmi elemek kitöltésével indíthatja el a javaslatot a javaslattevő. Első lépésben a dolgozó elhelyezi a lapot a „JAVASLAT” elnevezésű oszlopba. Minden nap a termékvonal vezető megnézi a táblát SIM megbeszélés előtt, hogy érkezett e javaslat. Amennyiben igen, akkor a megbeszélésen résztvevőkkel eldöntik, hogy a megvalósítható e az ötlet, vagy sem. Viszont olyan eset is fenn állhat, hogy nem tudnak döntésre jutni. Ekkor eszkalálják a javaslattételi csoportnak, akik végül meghozzák a döntést, kivéve akkor, ha nagy horderejű nagyobb befektetést igényel a javaslat, mert akkor a menedzsmenthez kerül a javaslat. Elutasítás esetén megindokolják, hogy miért került elutasításra a javaslat, és ezt kommunikálják a javaslattevő felé is. Amennyiben elfogadják a javaslatot, akkor a „JÓVÁHAGYÁS” oszlopba átkerül a lap, és feltüntetésre kerül a felelős is a lapon. Ezután a felelős tisztázza a körülményeket, amennyiben szükséges egyeztet más személyekkel is és a javaslattételi lap átkerül a „FOLYAMATBAN” oszlopba. Mikor a javaslat megvalósulása megtörtént, akkor pedig a „LEZÁRT” oszlopba kerül a lap. A javaslatokat számítógépes rendszerben is rögzítik és ott is folyamatosan nyomon lehet követni a javaslat aktuális státuszát. Minden hónapban a javaslattételi csoport kiválasztja a hónap javaslatát, és díjazásban részesítik őket negyedévente megrendezésre kerülő Fórumon. Mint említettem, kérdőíveket is készítettem és megkérdeztem a dolgozókat, és a vezetőséget, hogy mennyire motiváltak a dolgozók, hogy mennyire ismerik a rendszer működését, mennyire tartják hatékonynak a rendszert stb.. A dolgozók közepesen motiváltnak tartják magukat javaslattételre, és ezt a vezetőség is így látja, hogy a dolgozók nem elég motiváltak, nem érkezik elég javaslat. A rendszer működését általánosságban is jól ismerik a dolgozók, valamint a leginkább az irodákban dolgozók ismerik. A vezetők és a dolgozók véleménye megegyezik a rendszer hatékonyságát illetően, mégpedig közepesen hatékonynak ítélik meg. Olyan kérdést is tettem fel, hogy lehetne e motiválni az embereket, erre kb. fele-fele arányban válaszoltak igennel és nemmel. Sokakat pénzzel, másokat különböző utalványokkal lehetne javaslattételre bírni, míg vannak, akik csak a megvalósításban szeretnének részt venni. Ezzel kapcsolatban és is adtam be egy javaslatot. Az volt az én javaslatom, hogy a javaslattételi lapra helyezzenek el egy olyan részt, ahol a dolgozó megjelölheti, hogy rész szeretne e venni az ötlete megvalósításában, vagy sem. Ezzel a dolgozók egy része talán motiváltabbá válna. Zárásként megemlíteném, hogy nagyon jó volt megismerni egy ilyen rendszert, megtapasztalni, hogy hogy is zajlik az egész folyamat. Az emberek mindenhol készségesek voltak, és segítették a munkámat. Megtapasztaltam, hogy nem lehet minden csak jó vagy csak rossz, hanem mindennek megvannak a jobb és a kevésbé jobb részei is. Bízom benne, hogy segítségére lehettem a vállalatnak, és hasznát fogja venni a javaslatomnak, és a többi gondolatomnak, amit ötletként felvetettem.
|
|---|