| 520 |
3 |
|
|a Az EU versenyképessége javításának innovációs alapokra helyezése kiemelten fontos, figyelembe véve az amerikai és japán termékek piaci sikereit, a kínai és indiai (olcsó termékek miatti) verseny erősödését. Ennek érdekében indította el az EU a 2014-2020-as költségvetési időszakra a Horizont 2020 néven ismert programját, amely az eddigi legnagyobb kutatási és innovációs keretprogram, melyben kiemelten fókuszál az innovatív kkv-k támogatására. Az EU célja, hogy a tagországok GDP-jük 3%-át K+F+I-re költsék. Hazánkban az innovációnak az ország fejlődésében betöltött kitűntetett szerepe felismerésével 2000-től említhetünk jelentős változást e tekintetben a kormányzati politikában, amely a kutatás-fejlesztés politika intézményi és finanszírozási rendszerének átalakulásával járt. Számos dokumentumban, tervben fogalmazták meg az innováció fontosságát, határozták meg a célkitűzéseket és intézkedéseket. Az innováció hazai forrásokból történő finanszírozására elkülönített állami pénzalapot is létrehoztak, mely 2015-től Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap néven ismert. A 2014-2020 közötti tervezési időszakra a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia fogalmazza meg az innovációs célkitűzéseket. A korábbi programozási időszakhoz képest több mint kétszer akkora összeget, vagyis a Strukturális és Kohéziós Alapokból érkező pénzügyi források közel egy tizedét célozza meg a K+F+I-re fordítani. Hazánk 2020-ra az innovációs intenzitást 1,8%, 2030-ra pedig 3%-ra fogja növelni. Kiemelt dokumentum még az 1303/2013-as EU rendelet alapján kötelező, és az EU-s források felhasználásának feltételéként előírt Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3). A dokumentumban kijelölésre kerülnek azon irányvonalak, amely mentén az új programozási időszak végére a K+F+I-t a leginkább fenntartható módon és a legnagyobb társadalmi és anyagi hasznosulás mellett lehet segíteni. Dolgozatomban a kkv-k innovációs szerepének vizsgálatára vállalkozom, ezen belül kiemelten foglalkozom az innovációs tevékenység finanszírozási lehetőségeivel. Mivel az egyes tanulmányok inkább K+F tevékenységre vonatkozó adatokat közlik, én kifejezetten az innovációra, ezen belül a kkv-szektor innovációban betöltött szerepére vonatkozóan is igyekeztem szekunder adatokat gyűjteni és szemléltetni a trendeket. A kkv-k gazdasági szerepét, jelentőségét EU-s összehasonlításban is elemzem, továbbá számba veszem a szektorra vonatkozó azon sajátosságokat, melyek jelentősen befolyásolják a finanszírozási lehetőségekhez történő hozzáférésüket. A vállalkozói csoportot jellemző alultőkésítettség, a külső finanszírozási források korlátozottabb bevonhatósága mellett úgy gondolom, az innovációs tevékenység finanszírozásához szükséges forrásbevonás az innovációhoz kapcsolódó sajátos kockázatok miatt még nagyobb problémát jelent a vizsgált vállalkozói körnek. Ebből adódóan olyan jelentős kockázati felárat tartalmazhat a finanszírozás ára, ami a kkv-szektor számára nem vállalható. A szekunder adatfeldolgozást követően primer kutatást is végeztem, hogy megismerjem mind a vállalkozások mind a banki finanszírozó oldaláról az innováció finanszírozásával kapcsolatos véleményeket. A vállalkozások körében készített kérdőív alapján előre megfogalmazott hipotéziseim elfogadhatóságát vizsgáltam meg. Elemeztem továbbá egy kereskedelmi bank, a Budapest Bank Zrt. hiteltermékeit elsősorban az innováció finanszírozásába történő bevonhatóság, relevancia szempontjából. Primer munkámban mélyinterjú segítségével gyűjtöttem információkat az innováció banki finanszírozásának megítélésről a finanszírozó szemszögéből, s azokat párhuzamba állítottam a vállalkozói megítéléssel. Elemzéseim az innováció finanszírozását illetően mind keresleti (vállalkozások), mind kínálati oldalról fontos megállapítások megfogalmazására ösztönöztek, s megmutatták, hogy mindkét oldalt érintően változtatásokra van szükség. Kutatásom célja az volt, hogy eredményeimmel, javaslataimmal elősegítsem a kisvállalkozói szektor innovációs tevékenységének hatékonyabb finanszírozását.
|