| Summary: | A mai világban nagyon fontos a pénz, a megélhetés, különösen az időskorban. Az idősek számára a megélhetési biztonságot pedig az öregségi nyugdíj jelenti. Az állami nyugdíjrendszer fő célja ezért, hogy megfelelő színvonalú nyugellátásokat biztosítson számukra, melyeket a nyilvántartások alapján állapítanak meg. Szakdolgozatomban próbáltam bemutatni először a nyugdíjrendszert és a nyugdíjszámítás folyamatát, majd igyekeztem felvázolni, hogy a nyilvántartási rendszer milyen változásokon, fejlődésen ment keresztül a nyugdíjbiztosítási ágazaton belül. A modernizáció hatására hogyan váltotta fel a régi, poros iratárakat a központi elektronikus adatbázis. Kezdetben a nyugdíj megállapításához szükséges adatszolgáltatás alapjául különböző nyilvántartási lapok szolgáltak, melyeket egyrészt a munkáltatók, másrészt a társadalombiztosítási szervek vezettek és adtak át a területileg illetékes szerveknek. Ezt követően a foglalkoztatók lehetőséget kaptak arra, hogy a papír alapú adatszolgáltatás mellet mágneses adathordozón vagy elektronikusan is teljesíthették a kötelezettségeiket. Ennek hatására elindult a technikai fejlődés, melynek során egyre korszerűbb programok jelentek meg. 2009-ben pedig az adatszolgáltatást más csak elektronikusan teljesíthették a kötelezettek. Nagy előrelépést jelentett a nyugdíjbiztosítási ágazat számára az EKOP projekt elindítása, melynek célja egy elektronikus ügyintézési rendszer kialakítása volt. Emellett a programban a régi papír alapú bizonylatokat is digitalizálták és így bekerültek a központi elektronikus nyilvántartási rendszerbe. A modernizációnak köszönhetően kialakult az adategyeztetési eljárás, melynek célja, hogy a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásában szereplő adatokról a biztosított tájékoztatást kapjon, illetve a közölt adatok jóváhagyása esetén megtörténjen a teljes körű nyilvántartásba vétel.
|
|---|