| 520 |
3 |
|
|a Szakmai gyakorlatomat a Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatalnál töltöttem. A bevezetés után a magyar közigazgatás rendszerét mutattam be, ezen belül a közigazgatás fogalmát, alrendszereit. Az első pontban tértem ki többek között még az államháztartásra és a két alrendszerére, 2010. január 1-je óta az államháztartásnak 2 alrendszere van a központi alrendszer és az önkormányzati alrendszer, az addigi 4 helyett. Ebben pontban írtam az önkormányzatok gazdasági önállóságáról is. A második pontban a helyi önkormányzatok feladatait és hatásköreit ismertettem, bemutatva a kötelező, a választható, az önként vállalt és az átvállalt feladatokat. A harmadik pontban ismertettem a helyi önkormányzatok bevételeit azon belül is a saját bevételeket. Az önkormányzati saját bevétel közé tartozik többek között a helyi adó, a saját tevékenységből származó bevétel, az illetékbevétel, az átvett pénzeszközök, a műemlékvédelemi és környezetvédelmi bírság, a privatizációs bevétel, az egyéb saját bevétel. Ebben pontban mutattam be úgyszintén az állami támogatásokat, ezen belül is az átengedett központi adókat, a normatív központi hozzájárulásokat, illetve az egyéb állami támogatásokat. Szintén itt tértem ki az önkormányzati vagyonra is, ábrával szemléltettem az önkormányzati vagyon összetételét. A negyedik fejezetben először Kávást mutattam be. A dolgozatomat a hivatalok vezetésének, irányításának, felépítésének, feladatkörének ismertetésével folytattam. A hivatalt a polgármester irányítja, a jegyző pedig vezeti. A hivatal tevékenysége egyrészt önkormányzati, másrészt államigazgatási feladatokat jelent, melyeket a polgármesteri hivatal lát el. Szintén ebbe a pontba szemléltettem az önkormányzati költségvetés összeállításnak elméleti ismérveit is. A költségvetés összeállításának első lépése a költségvetési koncepció tervezete, második a költségvetési rendelet megalkotása. Először a bevételeket kell meghatározni, majd a kiadásokat, ez után következik a két rész összehasonlítása, az „egyensúly megteremtése”. Az elméleti áttekintés után elemeztem Kávás 2010-2014. évi költségvetését a költségvetési beszámoló alapján. Készítettem táblázatokat, melyek segítségével a bevételek közötti megoszlásokat, az állami támogatások alakulásának összehasonlítását, illetve a bevételek és kiadások közötti összehasonlításokat végeztem. Az utolsó pontban összegeztem a dolgozatomat. Gyakorlatom ideje alatt és miközben a dolgozathoz kerestem anyagokat, arra a meglátásra jutottam, hogy rengeteg jogszabállyal kell dolgozni a közigazgatásban aminek változása soha nem látott mértéket öltött. A szabályozás bonyolult, nehezen értelmezhető. 2013-tól az önkormányzatok központi finanszírozása a normatíva rendszerről áttért a feladat finanszírozásra. A 2 év tapasztalata azt mutatja, hogy ez a rendszer nem ösztönöz megtakarításra. A két rendszer közti különbség alapvetően abban mutatkozik, hogy míg a normatív finanszírozásnál az önkormányzatok maguk eldönthették belátásuk szerint, hogy a kapott összeget milyen célra használja fel: működési, felhalmozás, megtakarítás (kivéve a célfinanszírozást), addig a feladat finanszírozás kötött felhasználású. Ez azt jelenti, hogy a kapott összeg kizárólag működési célt szolgálhat, s kizárólag azt a célt amire felcímkézték. Ezzel szemben egy vállalkozás gazdálkodásába kevésbé szól bele az állam, persze a befizetési kötelezettségeken túl, igaz azonban, hogy nem is támogatja anyagilag – kivéve pályázati lehetőséget, amilyek viszont ugyanolyan célhoz kötöttek, meghatározottak.
|