| Summary: | Dolgozatomban két olyan bűncselekményt vizsgáltam meg közelebbről, melynek középpontjában a törvénytelen pénz áll, azzal a céllal, hogy megtudjam, kellő visszaszorító erővel rendelkeznek-e a jelenleg alkalmazott eszközök a költségvetési csalás aspektusában. A pénzhamisítás tekintetében hasonló indíttatással merültem bele a szekunder források tengerébe, mégis egy sokkal inkább mélyebbre ható kérdés vezérelt. Arra voltam kíváncsi, hogy a megelőzést szolgáló intézkedéseket mennyire ismeri a lakosság, illetve milyen hatékonysággal képes felhasználni ezt a tudást. Hogy választ kapjak a kitűzött kérdéseimre, először röviden áttekintettem a költségvetési csalás történetét, hogy melyek voltak azok a legfontosabb állomások, amelyek hozzájárultak a ma is hatályos Büntető törvénykönyv kialakulásához. Megvizsgáltam azokat az intézkedéseket, melyek a költségvetés védelmét szolgálja, első sorban a büntetőjogi eszközöket. Végül pedig a szekunder kutatási eredmények tanulmányozása után megvizsgáltam a lehetséges megoldásokat, hatékonyság és megvalósíthatóság szempontjából. Megoldási javaslataim halmazába a társadalom moráljának javítását szolgáló lehetőségek kerültek bele, hiszen az emberi morál meghatározó faktor, legyen szó bármiről. Noha úgy gondolom, a konzisztens megoldás csupán álom, ami csak egy utópisztikus társadalomban működnek, esélyt látok arra, hogy a kellő intézkedésekkel megközelíthető ez a fantazmagória. Dolgozatom második részeként a pénzhamisítás bűncselekményét vizsgáltam. A történelmi áttekintő után a megelőzését szolgáló intézkedéseket részletesen elemeztem, elsősorban a nem büntetőjogi eszközöket. Megismerhettem, hogy az MNB a permanens küzdelem során mennyi erőfeszítést tesz, hogy megvédje a magyar bankjegyeket. Számos biztonsági elemen felül - melyet folyamatosan korszerűsít, - a pénztárosok tájékoztatását is segíti, valamint a lakosság figyelmét is igyekszik felhívni a „tudás és látás” fontosságára. A szekunder kutatási eredmények kiértékelésekor jól láthatóvá vált számomra, hogy az évek folyamán mikor volt égető szükség az MNB közbe-lépésének, hogy visszaszorítsa a forintot fenyegető hamisítókat. Az is megfigyelhető, egy-egy alkalommal mennyire volt hatékony ez a beavatkozás. A pénzhamisítás aspektusában a szekunder kutatási eredmények gyűjtése mellett elvégeztem egy primer kutatást is, melynek alapja egy általam összeállított kérdőív volt. Kijelölt célomul az szolgált, hogy megtudjam, mennyire tájékozott a lakosság a hamis pénzekkel kapcsolatban, s mennyire felkészültek az esetleges bűnelkövetőkkel szemben. Bár a szekunder statisztikák pozitív eredményt mutatnak, primer kutatásom arra utal, hogy vannak gyenge láncszemek, melyeket meg kell erősíteni. Legfőképp a lakosság tájékoztatásának frontvonalán. A mai fejlet világban a tömérdek, felesleges információ minden egyes nap valósággal ránk zúdul, ezért e térem fokozottabb odafigyelés szükséges, leginkább az idősebb korosztály tekintetében. Hiszen ez a generáció van leginkább kitéve a fenyegetésnek, ezért az ő tájékoztatásuk a legfontosabb, amely úgy gondolom csakis nyomtatott formában közelítheti meg a kellő hatékonyságot.
|
|---|