| Summary: | Az emberek sokszor találkoznak a mindennapok során a különböző településtípusokban rejlő éles előnyökkel és hátrányokkal. A gazdaság területén számos vállalat készíti ezen szempontok szerint statisztikáját, amelyre épülve tervezik kínálatukat és marketingjüket. Ugyanakkor az emberek is figyelembe veszik a települések státuszát a munkahelyek keresésében és a lakóhelyük kiválasztásában. A magyar társadalmat azonban kevésbé jellemzi a mobilitás. Szakdolgozatom témájának a várossá nyilvánítás áttekintését választottam, hogy bemutassam és feltárjam, hogy milyen lehetősége van a fejlettebb önkormányzatoknak a gazdasági és társadalmi felfogásban jelentős szerepet betöltő városi cím megszerzésére. A kezdeményezés folyamata 1990. óta a helyi önkormányzatok szabályozottsága által rendelkezik jogi háttérrel. A jelenleg hatályos jogszabályok, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és a területszervezési eljárásról szóló kormányrendelet alapján azok a községek, amelyek úgy vélik, hogy kellő fejlettséggel és térségi szereppel rendelkeznek, megpályázhatják a városi címet. Ezt valósította meg a szakdolgozatomban vizsgált, lakóhelyemhez közel fekvő Jánosháza is, amely 2013-ban vált várossá. A település példáján megfigyelhető a folyamat felépítése, valamint azok a mutatók, amelyek a település fejlettségét támasztják alá. A városi önkormányzatoknak az előírt feladatköröket a községeknél, nagyközségeknél magasabb színvonalon és nagyobb térségben kell ellátniuk. A feladatok elvégzésének mértéke kerül bemutatásra a kezdeményezéshez kapcsolódó pályázatban, amelynek szempontjait kormányrendelet szabályozza. A pályázati dokumentum áttekintést ad a pályázó település múltjáról, jelenéről és jövőbe mutató terveiről. A bíráló bizottság megállapítja, hogy milyen szintű a kötelező és önként vállalt feladat ellátás, és mennyire kiépített a hozzátartozó intézményrendszer. Jánosháza mellett ugyanabban az évben városi címet kapó Lébény adatbázisát is megvizsgáltam. A két város összehasonlításából kirajzolódott, hogy a különböző adottságok mellett is azonos fejlettségi szinten állnak a települések. A témában folytatott kutatásom során talált szakirodalmak és internetes források felhasználásán túl megállapításaimat primer kutatásommal, az általam összeállított kettő kérdőívvel alapoztam. Első kérdőívemben azokat a tényezőket kívántam feltárni, amelyek miatt Magyarország lakossága szívesebben választaná a városokat lakóhelyének. Továbbá érdekelt, hogy mennyire vannak tisztában azzal, hogy a települések fejlettségét milyen tényezők teszik erősebbé, valamint mit is tehetnek a fejlődés érdekében ők maguk. A második kérdőívem célcsoportja Jánosháza lakossága volt. Egyrészt arról gyűjtöttem információt, hogy a várossá nyilvánítási folyamatot miként élték meg a helybeliek, másrészt arról, hogy milyen változást érzékeltek a település fejlettségében a városi cím elnyerését követően. A primer és szekunder kutatásaim alapján vontam le következtetéseimet arról, hogy milyen hiányosságok fedezhetőek fel a várossá nyilvánítás folyamatának területén.
|
|---|