| 520 |
3 |
|
|a A munka életünk egyik legmeghatározóbb része. Ezt Maslow szükségletpiramisa is leírja, hisz az öt szintből az első kivételével, mind a munkával kapcsolatos. A második legfontosabb dolog az ember életében Maslow szerint a biztonság, nem csak fizikailag, hanem a munka és jövedelem terén is. Aztán a szociális szükségletek is magukba foglalják a munkát, hisz akkor érezzük magunkat fontosnak, ha a csoporthoz tartozunk, társadalmilag aktívak vagyunk. A negyedik szinten az elismerés igénye áll. Az elismert érzést akkor kapjuk, ha nem csak a családban, de a munkahelyünkön is megbecsülnek minket. Az emberi szükségletpiramis csúcsán pedig az önmegvalósítás áll, amit csak akkor érhetünk el, ha képesek vagyunk mind emberileg, mind szakmailag a legtöbbet kihozni magunkból. De mi van akkor, ha valamilyen okból kifolyólag magunktól képtelenek vagyunk elhelyezkedni a munkaerő-piacon? Ha nem találunk munkát, mert esetleg hátrányban szenvedünk más aktív korú társainkkal szemben? Hogy tudnánk a társadalom hasznos tagja lenni és önmagunkat megvalósítani, hogy ne csak a Maslow piramis alja, a fiziológiai szükségleteink legyenek kielégítve? Sajnos manapság minden a gyorsaságról és a rohanásról szól, és ez alól a munkaerő-piac sem képez kivételt. Nincs idő a pályakezdők, az alacsony iskolázottsággal rendelkezők betanítására, nem szívesen foglalkoztatnak már olyan nőket, akiknek gyermekeik vannak, hiszen ők vagy nem tudnak adott órában dolgozni, vagy igen is vannak napok, amikor hívja őket az otthoni kötelesség. Sajnálatos módon vannak olyanok is, akik nyelvi nehézségek miatt, vagy a korábban választott, mostanra elavult szakmájuk miatt, vagy időskori problémáikból adódóan nem tudnak munkába állni. Ezek a problémák már annyira mindennapivá és nagyarányúvá váltak, hogy muszáj volt lépéseket tenni. Erre talált megoldást az Új Széchenyi Terv, Társadalmi Megújulási Operatív Program 1.1.2, amit dolgozatom témájának választottam. Kutatásom során szeretném feltárni azokat a módszereket, melyekkel segíteni, támogatni tudják az úgynevezett hátrányos helyzetű embereket a munkaerő-piaci elhelyezkedésben a „saját megyémben”, Zalában. Választ keresek, hogy kik is pontosan azok, akik hátrányban szenvednek, vagyis kik a hátrányos helyzetűek és miből adódnak problémáik. Szeretnék bővebben kitérni magára a Társadalmi Megújulási Operatív Programra (továbbiakban TÁMOP 1.1.2). Választ szeretnék kapni, hogy a pályázat és a projekt vajon egy és ugyanaz-e. Szeretném megtudni, kik vehetnek pontosan részt a projektben és mi alapján választják ki őket. Mik a legfontosabb szabályok a pályázat során, mind a résztvevőkre mind a munkaügyi hivatalra vonatkozóan. Érdekel, hogy milyen támogatásokat vehetnek igénybe a résztvevők. Választ keresek arra is, hogy mik a legfontosabb lépések a projektben, milyen mértékű támogatások léteznek. Szeretnék információkat gyűjteni, hogy hányan vették igénybe, hányan zárták sikerrel a programokat. A legfontosabb válasz számomra a munkaerő-piac változásosának alakulása Zalában. Célom tiszta képet kapni és mutatni a program hasznosságáról és valódi emberek tapasztalatiról. Meg fogom mérni a projekt hasznosságát és számszerű adatokat fogok gyűjteni. Az Európai Unió pénzbeli támogatásairól és az általa előírt szabályokról is szeretnék részletes információt kapni és adni. Dolgozatom először az Európai Unió hétéves költségvetési időszakáról fog szólni, ahol bemutatom az Új Széchenyi Tervet. Ezután magáról a TÁMOP 1.1.2 program prioritásait, céljait, menedzselési feladatait, támogatási elemeit, működtetését valamint a lebonyolítását fogom vizsgálni. Részletesen fogok írni a módszertanáról, hogy mik az általános szabályok, célcsoportok, bevonási prioritások, az ügymenet és a segítő tevékenységei. Ezután az egyéni programokat értékelésének a szabályait írom le. Ha a projekt egészéről már egy tiszta és részletes képet kaptam, akkor fogom megvizsgálni és számokkal bemutatni a projekt hatékonyságát és következményeit Zala megyében, valamint leírni a projektben résztvevőktől kapott tapasztalatokat.
|