| Summary: | Hazánkban elterjedt önkormányzati társulási rendszer mai kialakulásához nehézkes törvényi szabályozáson keresztül vezetett az út. Az 1990. évi LXV. törvény bár nagy önállósággal ruházta fel az önkormányzatokat, az alacsony népességszámú települések nem voltak képesek az számtalan feladat önálló ellátására. Az 1997. évi CXXXV. törvény már konkrétan meghatározta az egyes társulások megállapodásának típusát, amelyek közül az önkormányzatok választhatták ki számukra a legkedvezőbbet. Az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében, került sor az Többcélú Kistérségi Társulások létrehozására, mely az kötelezővé tette települések számára meghatározott esetében az egymással történő társulást. A törvény megalkotó olyan összehangolt munka megvalósításra törekedtek, ahol elsősorban a legmagasabb szintű szakmai feladatellátás biztosítása volt a cél. Rögzítették a létrehozásra, a szervezet felépítésre a feladatellátásra , továbbá a gazdálkodásra vonatkozó kötelezettségeket. Az aprófalvas települések további terjedése ,és a feladatkörök nehézkes ellátása miatt azonban,szükségessé vált egy teljesen más szabályozási rendszer kialakítására, így jött létre a 2011. évi CLXXXIX. törvény , mely Mötv. néven vált ismerté a köztudatban. Mivel az önkormányzatoknak az átruházott feladatok szempontjából lehetőségük volt, a kötelezően ellátandó feladatok mellett, önként vállalt feladatok ellátására is, sok estben ez a kötelezően ellátandó feladatok rovásár ment. Ez a törvény szakított az eddigi szabályozási hagyományokkal, korlátozta az önkormányzati feladatköröket, és a kötelező feladatállást helyezte központba, ezen belül pedig a terület és térségfejlesztést tartotta kiemelkedően fontosnak. A törvény az önkormányzatok legfőbb döntéshozójának a képviselő testületet nevezte meg, melynek ellensúlyát a település polgármestere jelentette. Az Mötv. helyi önkormányzatokra vonatkozó részében nem szüntette meg, sem a többcélú, sem bármely más formában működő társulást, viszont kötelező felülvizsgálatra kötelezte valamennyi társulást, melyet 2013. 06.30.-ig kellett elvégezni. Dolgozatomban röviden kitértem a Európai Unióban elterjedt társulási rendszerekre, ahol Franciaországot, és Hollandiát ismertettem bővebben, melyek szabályozási rendszere nagyban eltér a hazánkban lévőtől. Az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében, hazán számos EU-s támogatásra vált jogosulttá, melynek fő célja a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatása. fontos szerepet kaptak itt is a területfejlesztéssel kapcsolatos projektek. Ennek kapcsán jött létre például az öt település Zalaistvánd, Pókaszepetk, Kemendollár, Vöckönd és Gyűrűs községek megállapodása keretében a PÓKAKEOP Ivóvízminőség-javító Társulás, melynek megállapodásán keresztül próbáltam ezen társulást formálisan bemutatni A dolgozat végére, a számtalan fejlesztés és támogatás mellett, a problémást oldalra is szerettem volna fényt vetni. Itt példaként a Zalaegerszegi Kistérségekért Fejlesztési és Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. hoztam, mely nem volt képes önfenntartásra, így likviditási problémák miatt végelszámolásra került.
|
|---|