| Summary: | Dolgozatom célja az volt, hogy választ kapjak arra a kérdésre, hogy mi a különbség a számviteli oktatás keretei között elsajátított ismeretanyag és a gyakorlatban alkalmazott könyvviteli megoldások között. Megállapítottam, hogy az oktatási anyag elsajátítása nélkül a gyakorlatban nem lehet helytállni, mert az egy olyan betonalapot képez, mint egy háznak az alapja. Amíg az oktatásban legtöbbször a speciális ismeretek megszerzésére is nagy hangsúlyt fektetnek, addig a mindennapokban nem gyakran találkozunk olyan tételekkel, melyek például az értékpapírok elszámolására vonatkoznak, vagy éppen a céltartalék képzéssel kapcsolatosak. A zömében mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat könyvelő könyvelőirodánál nem gyakorlat például a saját előállítású eszközök számvitele sem. Ezzel szemben előtérbe kerülnek olyan tételek, amiket az oktatásban – természetességüknél fogva – nem is érintettünk. Nagyon nehéz feladatot jelent az, hogy a könyvelési feladatokat zömében csak a számlákról, szerződésekről stb. kell elvégezni, megfelelő további információk nélkül. Ezeket az információkat külön meg kell szerezni, míg egy iskolai példában ezek rendelkezésre állnak. E feladatnak az elvégzéshez kell a könyvelt vállalkozások speciális ismerete, a vezetővel, esetlegesen a dolgozókkal való megfelelő kommunikáció kialakítása is. Meg kellett állapítanom, hogy a tanultak és a gyakorlat e téren jelentősen eltér egymástól. Addig, amíg a törvényben szabályozott feladatok csupán a számvitel területére vonatkoznak, addig a gyakorlatban ennél sokkal bővebb feladatrendszert jelent. A könyvelők nem csupán számviteli szolgáltatók, hiszen az adózás területén is helyt kell állniuk, ehhez nem csupán a számviteli jogszabályokat, hanem a polgári jogtól az adójogszabályokig, szinte minden jogszabály tekintetében tájékozottnak kell lenniük, amellett, hogy a naprakészségüket is biztosítaniuk kell, mivel ők állnak a megjelenő szabályozások végrehajtásában az első helyen, nekik kell az ügyfeleiket tájékoztatni minden, e területre vonatkozó információról. El lehet róluk mondani, hogy nélkülözhetetlenek a vállalkozások és az állam számára is. Ezek alapján elmondható illetve megállapíthatjuk, hogy egy jó könyvelő „ezermester” is egyben, aki ennek a szakmának a választásakor egy mókuskerékbe kerül, mivel – főként az adózási területen – a folyamatos határidők betartása határozza meg mindennapjait. A Prompt Könyvelőiroda és Könyvvizsgáló Kft. számviteli és adózási szolgáltatás végzése során, az ott dolgozó könyvelők munkavégzésében ezen fontos és meghatározó tényezők mindegyikével találkoztam. Úgy gondolom, hogy e szakmában az egyik hangsúly a szakmai továbbképzésre helyeződik, mivel a szakma alapkövét képezi a napról napra való információszerzés. A másik hangsúly a bizalomra helyeződik, amit több fejezetben is kiemeltem dolgozatomban. Ügyfél, könyvelő, Nemzeti Adó- és Vámhivatal összefonódása alapján egy hármas kapcsolatról beszélhetünk, hiszen egyik a másik nélkül nem tud érvényesülni, nem képes működni. Fontos, hogy e három résztvevő között megfelelő kapcsolat alakuljon ki, a gazdaság helyes irányú működése érdekében. Beszélhetünk egy fajta alapbizalomról ügyfél és könyvelő között, amely már a kapcsolat létesítésekor kialakul és beszélhetünk egy olyan tényeken és elvégzett munkán alapuló bizalomról is, amelyet folyamatosan fenn kell tartani. Kiemelkedő szerepe van a könyvelőknek az adóhivatalokkal való kapcsolattartásban is, mivel számos olyan információt, adatot szolgáltatnak a NAV felé, amelyek hiányába nem tudnák megfelelően ellátni feladatukat, azt is mondhatnák, hogy a könyvelő a biztosíték arra, hogy az adóztatás a törvényi előírások alapján megfelelően valósuljon meg. Megállapítható, hogy e hármas kapcsolatban a könyvelő áll középen, munkája meghatározó mind a vállalkozás életében, mind az állami és önkormányzati adóbevételek tekintetében. Ebben a hármas kapcsolatban a könyvelő képviseli a számviteli szakterületet. Végrehajtója és egyben ellenőre is ennek a területnek. Munkája egyfajta garanciát jelent mindenki számára. A mai modern világban az elsődleges szempont a hatékony munkavégzés és az egyszerűsítések minél teljesebb kihasználása. Fontosnak tartom ezen a területen a kreatív munkavégzést is, mely felismeri a szakma azon anomáliáit, amin javítani kell. Jól szimbolizálja ezt a szakmát jelképező számviteli mérleg is, mely az elvárható egyensúlyt jelképezni, s mely egyensúlyon folyamatosan munkálkodni kell a szakma minél teljesebb, megfelelőbb végzése érdekében.
|
|---|