| Summary: | Napjainkban egyre több szó esik a gazdaságosságról, a hatékonyság növeléséről és a kapacitások minél ésszerűbb kihasználásáról. A vállalati, vállalkozási szektorban a hatékonyság növelésének elsődleges célja az eredményesség növelése, vagyis a költségek csökkentése és a bevételek maximalizálása azonban ugyan ez, így egy az egyben nem mondható el egy önkormányzat vagy egy költségvetési szerv esetében, hiszen ezek a szervezetek el kell, hogy lássanak olyan közérdekű feladatokat, melyek elsődleges célja nem a haszonszerzés. A dolgozat keretein belül alapvető célom, hogy bemutassam a Nagykanizsai Gazdasági Ellátó Szervezet (továbbiakban: NaGESZ), mint költségvetési szerv működését és ellenőrzési rendszerét, valamint a kettő közötti kapcsolatot. Mindezt azért, mert jelenleg a közigazgatásban komoly szemléletbeli változások mennek végbe. A változásoknak alapvetően az a céljuk, hogy az önkormányzati és a vállalkozási szektor szemléletében is közelítsen egymáshoz. Manapság az az elvárás, hogy amikor a költségvetési szervek szolgáltatást nyújtanak, és különféle feladatokat látnak el, a vezetési, irányítási és megkockáztatom, hogy az ellenőrzési technikákat tekintve ugyanúgy működjenek, mint egy piaccal szoros kapcsolatban lévő vállalkozás. A dolgozat felépítését tekintve a bevezetést követő fejezetben kerül sor a NaGESZ bemutatására, beleértve létrehozásának célját szervezeti felépítését és a tevékenységét is. A szervezet bemutatását követi az szervezetnél alkalmazott Folyamatba Épített Előzetes és Utólagos vezető ellenőrzés rendszerének és a belső ellenőrzés rendszerének a bemutatása. Mindkét ellenőrzési rendszernél bemutatásra kerül az ellenőrzés rendszer működése és hatása a NaGESZ működésére. Az ellenőrzési rendszerek bemutatását követi a hatékonyságuk vizsgálata egy klasszikus értelemben vett kontrollingos szemszögből. Majd a dolgozat zárásaként bemutatásra kerül a NaGESZ vállalkozási tevékenysége egy rövid elemzéssel. A dolgozat alapvetően arra a kérdésre keresi a választ van-e, lehet-e létjogosultsága a költségvetési szervek esetében egy olyan „pozíció” létrehozásának, melynek elsődlegesen nem az a feladata, hogy a jogszabályoknak és a belső szabályozóknak való megfelelést vizsgálja, hanem az, hogy elősegítse az adott szervezet vonatkozásában a hatékonyság növelését, oly módon, hogy új szemszögből vizsgálja a feladatokat és a feladatok ellátása során felmerülő nehézségeket. A dolgozat alapvető következtetése, hogy egy vállalat esetében elengedhetetlen, hogy mindkét rendszer (belső ellenőrzés, kontrolling) működjön. Jelenleg a költségvetési szektorban működő kontrolling nem egyezik meg a versenyszférában lévővel. Azonban vannak, olyan ellátandó feladatok a költségvetés szektor esetében is, melyek a hatékonyság javításához elengedhetetlenek. Ilyen feladata a jövőre történő koncentrálás vagy az adatok felhasználásának a módja, így úgy vélem, hogy a költségvetési szervek esetében egy kontrollingos szemlélettel rendelkező munkatársra egyértelműen szükség van. Jelenleg a költségvetési szektorban csak úgy, mint a versenyszférában a kontrolling szorosan együttműködik a pénzügyes és a könyvviteli munkát végző kollégákkal, így például a pénzügyi folyamatokra teljes a rálátása a meglévő ismerete alkalmas a rendszerelemzésre is. Azonban arra a kérdésre, hogy ez a munkatárs valóban egy klasszikus értelemben vett kontrollingos kell, hogy legyen már egy kicsit árnyaltabb a válasz. A kontrolling, mint tevékenység megkerülhetetlen a modern irányítási/vezetési rendszerben, de a költségvetési szektorban jelenleg inkább ellenőrzési tevékenységet lát el. Álláspontom alapján azonban szükséges egy olyan személy foglalkoztatására, aki amellett, hogy tisztában van a lehetőségekkel és a rendelkezésre álló adatokkal, képes arra, hogy ezeket az adatokat úgy elemezze, hogy abból a szervezet jövőjét illetően előremutató/innovatív következtetéseket vonjon le megteremtve ezáltal a folyamatos fejlődés és megújulás alapjait.
|
|---|