| Summary: | Dolgozatomat a nagykanizsai székhelyű Délzalai Víz‐ és Csatornamű ZRt. 2010-2014. évi beszámolói alapján készítettem el, mellyel a víziközmű szektorban történt jogszabályi változások gazdasági hatását kívántam bemutatni. Jogszabályi változások, melyek befolyással voltak a társaság gazdasági helyzetére 2011. évtől léptek hatályba. Elsőként a 2011. december 31-től hatályba lépett 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról, amely által egységes ágazati szabályozás történt. Második jogszabály bevezetése a 2012. évi CLXVIII. törvény a közművezetékek adójáról szóló törvény volt, amely 2013. január 1-től hatályos és a közműszolgáltatókra adót vetett ki. Harmadik jogszabályként pedig a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény, melynek hatálybalépése 2013. május 10.-én történt meg a lakosság költségeinek csökkentésére irányult. Tapasztalataim szerint a vizsgált időszakban jól látható, hogy a társaság gazdasági helyzetében a bekövetkezett jogszabályi változások erősen befolyásolták a társaság gazdasági helyzetét. Az adatok alapján jól kivehető 2012-től gazdasági hanyatlás kezdődött a társaság életében. Dolgozatom elején egy rövid bemutatást adok a társaságról, majd a változott jogszabályok kerülnek röviden bemutatásra, kiemelve azon részeket, melyek gazdaságilag befolyásolták a társaság életét. Munkám következő két részében elméleti kifejtés szerepel: elsőként a társaság számviteli politikájáról, majd a főbb mutatószámok kalkulációs módszereiről írok. A dolgozat utolsó szegmensében számításaim találhatóak meg, melyeket azzal a céllal készítettem, hogy számszerűsítve is láthatóvá tegyem a jogszabályi változások hatásait. Az elemzésben a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét vizsgálom különböző mutatószámok segítségével. Eredményeimmel, következtetéseimmel választ adok arra, hogy a társaság életében milyen szerepet játszott a jogszabályi környezetváltozás. A számítások táblázatos formában, illetve a jobb áttekinthetőség érdekében ábrák segítségével lettek szemléltetve. Először a társaság eszköz és forrásállományának összetételét vizsgáltam meg. Látható volt, hogy a mérlegfőösszeg, azaz a társaság vagyona az időszak közepéig növekedett, majd 2014-re a 2010-es értékre csökkent vissza. Eszközoldalon az összetétel kis mértékben változott csak meg, a források megoszlása ugyanakkor nagyobb változáson esett át: a saját tőke nagyobb arányú csökkenését kompenzálva a társaság kötelezettségei nagy mértékben növekedtek. A saját tőke összege az eredménytartalék fogyása (vagyis a veszteséges gazdálkodás) miatt lett kevesebb. A vagyoni helyzet vizsgálatánál a számításokból arra a következtetésre jutottam, hogy a társaság életében 2012-től folyamatos gazdasági hanyatlás mutatkozik. Legnagyobb változás a fentebb említett saját tőke nagyarányú lecsökkenése volt. Látható volt, hogy a társaság már majdnem teljesen felélte az eredménytartalékát. Eszközeit már nem tudja kellő mértékben a tartósan rendelkezésre álló forrásokból biztosítani, tőkeerőssége lecsökkent. Kötelezettségei, kintlévőségei folyamatosan és nagymértékben megnövekedtek. A társaság nehezen tudja kezelni a kintlévőségeit, mivel a szolgáltatását nem szüntetheti meg, csak korlátozhatja pl.: szűkítéssel (vízátfolyás csökkentés). A társaság pénzügyi helyzetének értékelése kapcsán elmondható, hogy fizetőképessége romlott, a likviditási mutató értéke a 2010. évi adatoknál is alacsonyabbra csökkent a vizsgált időszak végére. A vevők átfutási ideje a 63,2 napról 84,2 napra növekedett, eközben a szállítók átfutási ideje is erőteljes emelkedést mutat. Ugyanakkor a vevők és a szállítók átlagos futamideje között pozitív irányú, de csak nagyon gyenge kapcsolatot tudtam kimutatni. A készfizető képessége a társaságnak elmarad a kívánatostól, köszönhetően annak, hogy pénzeszközei nagy mértékben lecsökkentek. A társaság adósságállománya folyamatosan növekedett a vizsgált időszak alatt. Legnagyobb mértékben a 2014. évben növekedett meg az adósság állománya, aminek következtében az eladósodottsága kedvezőtlenül alakult. Amennyiben ez a tendencia folytatódik a társaság várhatóan nehéz helyzetbe fog kerülni. Termelési értéke 2013-ig növekedett, majd a 2014. évben csökkenésnek indult. Látható, hogy a jogszabályi változásoknak köszönhetően, 2013-tól visszaesett a nettó termelési értéke. A társaságnál a vizsgált időszak alatt létszám növekedés volt a jellemző, ez köszönhető annak, hogy a szolgáltatási területe folyamatosan növekszik. Élőmunka hatékonysága, valamint eszközhatékonysága az árbevétel csökkenésével együtt csökkent. Eszközmegtérülése a vizsgált időszak alatt szinte állandónak mondható, viszont a készleteinek forgási sebessége az időszak közepéig növekedett, majd a 2010-es adat alá csökkent a vizsgált időszak végére. Készletértékének megtérülése az időszak közben csökkent, majd a végére erőteljes növekedést mutat. A vizsgált időszakra összességben elmondható, hogy a társaság életében a jogszabályi változások gazdasági hanyatláshoz vezettek. Az időszak közepéig (2012-2013-ig) növekedés volt a jellemző, majd a bevezetett új jogszabályoknak köszönhetően – hatósági áras víziközmű-szolgáltatási díj, közműadó, rezsicsökkentés - a társaság bevételei lecsökkentek, eredménye romlott. A társaság szolgáltatási területének növelése, illetve bővítése során a bevételei mellett a kiadásai is növekednek. Elmondható, hogy a kiadások nagyobb mértékben növekednek, mint a bevételek. Bevételük kisebb mértékű növekedéséhez jogszabály bevezetése óta állandó hatósági áras szolgáltatási díj, a kiszabott közmű adó, valamint a rezsicsökkentéssel elért szolgáltatási árcsökkenés járult hozzá. Bevételük növeléséhez fontos lenne a hatósági áras víziközmű-szolgáltatási díj törvényi szinten való emelése, melyre a törvény hatálybalépése óta nem volt példa, a közműadó lecsökkentése, a rezsicsökkentés mérséklése. Ezen változástatásokra a társaság nem tud hatást gyakorolni, mivel jogszabályi változtatásokra lenne ehhez szükség. Kiemelt szempont lenne a társaság gazdasági életére, ha a kintlévőségeit hatékonyabb módon tudná kezelni, mivel ezzel is tudná növelni az eredményességét.
|
|---|