| 520 |
3 |
|
|a Hazánkban a rendszerváltást követően előtérbe került a lakossági hitelezés, mivel az emberek egyre nagyobb vagyonra akartak szert tenni. Hazánkban az üzleti bankok 1987-után jöttek létre. Az OTP Bank, hazánk legnagyobb bankja, kiterjedt ügyfélkörrel rendelkezik. Dolgozatomban az OTP Bank lakossági ügyfeleinek nyújtott hitelportfólióját és hitelkihelyezésének folyamatát mutattam be a devizaalapú hitelezés mellett. Hazánkban a bankok hitelkihelyezése a válság kirobbanásáig folyamatosan emelkedett. A bankok az egyre élesedő versenyben egyre kedvezőbb hitelkonstrukciókat alakítottak ki. Ennek hatására jelent meg 2003-ban a hazai piacon a deviza alapú hitelezés, amely kedvezőbb volt a forint alapú konstrukcióknál. Az OTP Bank hitelportfóliója rendkívül kiterjedt, és sok választási lehetőséget tartalmaz a hitel céljának függvényében. Megvizsgálva ezeket a hiteltípusokat és azok kihelyezésének folyamatát, arra a következtetésre jutottam, hogy számos szigorítás történt a hitel kihelyezés menetében. Az ügyfél minősítése során vizsgálni kell az új MNB rendeletnek megfelelően, hogy az ügyfél jövedelmének mekkora hányadát költi hiteleinek törlesztésére. Ez azért lényeges, mert az ügyfél törlesztőrészletei nem haladhatják meg a jövedelmének 50 %-át. Így kívánják felügyelni azt, hogy az ügyfél ne adósodjon el túlzott mértékben. Emellett a régi BAR listás ellenőrzés is átalakult az új KHR rendszernek köszönhetően, ahol az ügyfélre vonatkozóan kiterjedtebb adatrendszert tartanak nyilván, és az ügyfél tájékoztatásra vonatkozó szabályok is kiterjedtebbek. Hazánkban a hitel válság kialakulásában több tényező is szerepet játszott. Mégis az egyik legfőbb kiváltó oka a magas deviza hitel állomány volt, ami nagy mértékben hozzájárult az eladósodottsághoz. Ennek oka az árfolyamok drasztikus emelkedése volt, melynek hatására egyre több adós nem tudta fizetni hitelét. A legnagyobb probléma az ingatlanhiteleknél alakult ki. Ez azért számottevő, mert a lakosság deviza alapú hitelállományának döntő többsége ebben a hiteltípusban volt. Az állam és a bankszövetség együttműködve folyamatosan próbálta enyhíteni a lakosság terheit, amit elsőként a végtörlszetés lehetősége jelentett, melynek lényege, hogy az ügyfél teljes hitelét piaci árfolyam alatti árfolyamon fizeti vissza. Ez azonban azoknak az ügyfeleknek nyújtott segítséget, akik tartalékokat tudtak felhalmozni. Emellett azon ügyfeleknek, akik hitelképesek voltak, így másik hitelt felvéve tudták visszafizetni devizaalapú hiteleiket. A végtörlesztés után is sok hiteles segítség nélkül maradt, ezért az ő segítségükre jött létre az árfolyamgát rendszere, ami fix árfolyamon történő törlesztést tett lehetővé. A piaci és a fix árfolyam közötti árfolyamkülönbözetet pedig gyűjtő számlán tartják nyilván és 5 év után kell elkezdeni ennek a különbözetnek a törlesztését. Azonban ez az intézkedés sem jelentett átfogó megoldást devizahiteles kérdés megoldására. A deviza hitelek forintosítása 2015-ben történt meg több lépésben. Először a jelzáloghitelek kerültek forintosításra, majd ez év őszén a gépjárműhitelek forintra történő átváltása is megtörtént. Ezzel a deviza alapú hitelek megszűntek létezni, és a devizában nyilvántartott hiteleket meghatározott árfolyamon forintosították. Megállapítható, hogy a kormányzati intézkedések nélkül a lakosság több ezer ingatlant vesztett volna el, és családok ezrei kerültek volna utcára. Ez azonban nem alakult volna így, ha mind a lakosság mind a bankok körültekintőbben kezelik a hitelfelvételt és kihelyezést. Ennek ellenére pozitívumként mondható el, hogy a feleknek sikerült együttműködni. A bankoknak és a háztartásoknak közös érdeke volt ez, hiszen a bankok rendkívül magas veszteséget könyveltek volna el.
|