| Summary: | Szakdolgozatom témája lakóhelyem, Zalalövő város településfejlesztési tevékenységének vizsgálata. A téma kiválasztásában több tényező is szerepet játszott, alapvetően a városhoz való kötődésem, tanulmányaim és érdeklődésem a helyi fejlesztések iránt. Az önkormányzat munkája 2013 nyarán keltette fel igazán az érdeklődésem, mert akkor diákmunkán dolgoztam a Polgármesteri Hivatal pénzügyi osztályán. A település rövid bemutatása után megvizsgáltam a 2006-2019-ig tartó időszakban történt és történő változásokat Zalalövőn. Kitekintettem minden fejlesztésre, melyek már végbementek, vagy remélhetőleg a jövőben meg fognak valósulni. Felmértem azt, hogy a projektek és változások milyen hatással voltak a város és a lakosság életére, illetve kifejtettem véleményem és tapasztalataim ezekkel kapcsolatban. Betekintettem az önkormányzat fejlesztési elképzeléseibe, megismertem a hosszú távú stratégiai célokat. Érdekelt, hogy a város miként él fejlesztési lehetőségeivel, hogyan használja ki a pályázati lehetőségeket a lakosság életkörülményeinek javítása érdekében. A település alaposabb megismerése, és az itt élők véleményének kérdőíves felmérése után összehasonlítottam Zalalövő fejlődését a legközelebbi várossal, Őriszentpéterrel. Megállapítható, hogy az önkormányzat alapvető célja, hogy egy élhető, jól működő, szép lakóhelyet biztosítson a lakosság számára. A megfogalmazott célok és stratégiák alkalmasak a kisváros európai színvonalra emeléséhez. A városvezetés folyamatosan törekszik az életkörülmények javítására, ennek érdekében különböző fejlesztéseket végez, rendezvényeket szervez és bonyolít le. Mindezek által nemcsak a lakóhely gazdagodik és a zalalövői emberek életkörülményei javulnak, hanem város megőrzi térségi vezető szerepét a kisfalvas települési környezetben. A vizsgált időszak elején a település költségvetésében fejlesztésre évről-évre szerény összeg állt rendelkezésre, amelyből csak tűzoltó jellegű munkálatokra, felújításokra jutott pénz. A tervezett fejlesztésekre a pályázati lehetőségek kihasználásával érkezett forrás, de a szükséges önerő előteremtése is sokszor csak részben sikerült. Ezt a problémát úgy sikerült áthidalniuk, hogy a Belügyminisztérium Önerő Alapjához pályáztak a hiányzó, a saját erő felét kitevő összegre, melyet mindig el is nyertek. A település gazdasági helyzetének vizsgálata közben felvetődött néhány probléma is. Az elöregedő társadalom jelensége városunkban is megjelenik. Nagy problémát jelent az, hogy a fiatalabbak egy része elvándorol a városból, ezzel is növelve a város elöregedési mutatóját. A város több, európai uniós forrásból finanszírozott pályázaton indult, és ezek által számos tervet valósított meg a vizsgált időszak során. Ezek a fejlesztések célzottan a lakosságot kiszolgáló intézmények fejlesztését, vagy az életminőség javítását célozták meg. Számos projekt a Nyugat-Dunántúli Operatív Program, többségében az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként valósult meg. Zalalövő város önkormányzatának településfejlesztési tevékenységéről megállapítható, hogy tervszerűen működik. A befektetés ösztönzése az egyik fejlesztési terület, melyen javítani kíván a városvezetés, és új befektetők bevonzására tett lépéseket folytatni kívánja. A város gazdasági helyzetének elemzés során kiderült, hogy van fejlődési potenciál. Zalalövő közlekedés-földrajzi fekvése jónak mondható. Ebből számos lehetőség adódik, többek között az elkerülő út középső szakaszán, a budafai városrészen kialakítandó új ipari terület lehet az előrelépés egyik szegmense. A turizmus az egyik lehetséges kitörési pont, amiben a városnak nagy lehetőségei rejlenek. Ehhez viszont átgondolt fejlesztésekre van szükség, amelyek egyik célterülete a Borostyán-tó lehet. A másik, régóta melengetett elképzelés a tervekben létező Sallafürdő megépítése. Az önkormányzat elgondolása szerint egy kisebb fürdő építésével megteremthető a későbbi nagyobb fejlesztés alapja. A képviselőtestület a lehetőségeihez mérten támogatja a helyi kezdeményezéseket, főleg a helyi termékeket előállítók törekvéseit. A helyi gazdaság élénkítése érdekében egy termelői piacot hoztak létre, ahol a helyi és környékbeli termelők kínálhatják portékájukat. Összességében elmondható, hogy Zalalövő környezete, települési megjelenése az utóbbi évek fejlesztései során fejlődött. Az életminőséget javító beruházások kedvezőbb körülményeket teremtettek a helyeik számára. Ezt a lakosság is hasonlóképpen értékeli, hiszen az általam készített felmérési eredményeimből is kitűnik, hogy a válaszolók háromnegyede elégedett, vagy részben elégedett az elért eredményekkel. A felmérésben megkérdeztem, hogy melyek azok a területek ahol további fejlesztésre lenne szükség. A válaszadók többsége úgy gondolja, hogy a vendéglátás, a turizmus és az egészségügy területén lenne a legfontosabb a korszerűsítés, valamint az oktatás és az infrastruktúra is fejlesztésre szorul. A megkérdezettek többsége szükségesnek tartja további munkahelyek létesítését, az utak és járdák felújítását, az állandó orvosi ügyelet megoldását, valamint a földrajzi és természeti adottságok nagyobb mértékű kihasználását. Zalalövő és Őriszentpéter összehasonlításakor kiderült, hogy a két település hasonló fejlesztéseket végzett az elmúlt időszakban. Különbség a két város között, hogy Őriszentpéteren a turizmus, Zalalövőn pedig a termelő gazdaság fejlettebb. A város a jelenlegi ciklusra megfogalmazott fejlesztési tervében a kitörési pontok kihasználása nyomán a későbbiekben egy folyamatos fejlődési útra léphet. A dolgozatomban rámutattam arra, hogy a város és az önkormányzat településfejlesztési tevékenységében van potenciál akár nagyobb volumenű növekedésre is.
|
|---|