| 520 |
3 |
|
|a Informatika szakos hallgató lévén a matematika elég nagy súllyal szerepelt a tanulmányaimban. Próbálva a matematikai, illetve logikus gondolkodást elsajátítani a szemeszterek során, a szakdolgozatom is ezt az irányt kívánja felvenni, mert hisz nincs informatika-számítástechnika matematika nélkül. Ha informatikusok akarunk lenni, főleg olyan szakemberei a témának, akik igazán értik egy számítógép működését, elengedhetetlen a matematikai tudás megléte. Azonban ez a tudás nem csak az informatikához elengedhetetlen, hanem az élet más területeihez is, mint a közgazdaságtan, pénzügyek, és igen, a logisztika is ide tartozik. A logisztika, mely az utóbbi években, évtizedekben saját tudományággá nőtte ki magát. Ha csak hazánkat vizsgáljuk az elmúlt 25 esztendőben, rohamtempóban növekedett a logisztika gazdasági szerepe. A verseny valóban verseny a vállalatok között, melyek lehetnek nem csak hazaiak, de nemzetköziek egyaránt. Nincs szigorú állami befolyás, amelyek meghatároznák a vállalat mutatóit. A termelő és szolgáltató vállalatoknak a saját folyamatait költséghatékonyan kell végezniük a fentiekből kifolyólag. A nemzetközi trendek miatt jelenünkben már nem csak a termelési, gyártási folyamatok optimalizálása vált releváns kérdéssé, hanem a szolgáltatási folyamatoké is. Mivel a hazai, de más fejlett országok GDP-jét is a szolgáltató vállalatok adják, ezért evidens, hogy azok logisztikai folyamatait hatékonnyá tegyük. Ez esetben nem feltétlenül a félkész- és késztermékek hatásos áramoltatása, hanem a fizikailag meg nem jelenő „anyagok” áramlásának hatékonnyá tétele a cél, mely végső soron nem csak a költségeket minimalizálja, de így az ügyfél elégedettségi szintjét is növeli. Annak érdekében, hogy vizsgálni tudjuk a szolgáltatási folyamatokat, adatokat kell gyűjtenünk. Azonban ezen adatok feltárásakor az tapasztalható, hogy olyan nagy mennyiségben keletkeznek, hogy azok feldolgozásához már adatbányászati módszereket kell használnunk. Az adatbányászati eszközrendszereket vizsgálva kiderült, hogy nem áll rendelkezésre olyan módszer, mely teljesen megfelelne a kutatásban kitűzött cél szerinti elemzésre. Ez igényelte egy új módszer létrejöttét. A dolgozatom során mindenekelőtt történeti áttekintést adtam a logisztika fogalmáról és kialakulásáról. A szolgáltatás logisztika bővebb bemutatásával megpróbáltam elhelyezni a gazdasági életében. Áttérve a dolgozat matematikai oldalának bemutatására, felvázoltam a matematikai modellek általános felépítésének módját, hogy a későbbi fejezetekben eszerint írjam fel a konkrét modellt. A fluidum áramlási rendszerek modelljének megértéséhez nem csak a fogalomrendszert adtam meg, hanem ahhoz saját példát is hoztam. A matematikai modell elemzését a definíciókkal és alapfogalmakkal kezdtem, ezt követte a modell feltételrendszerének és célfüggvényének felírása. Végezetül a modellt számítógépes szimulációs környezet demonstrációját prezentáltam – a kutatócsoport eredményeként –, amely segítségével könynyedén tudjuk alkalmazni a felírt módszereket. Láthatjuk, hogy a logisztika, esetünkben a szolgáltatási logisztika folyamataitól eljutunk annak számítógépes modellezéséhez, ahol a folyamatot – megfelelő adatok ismeretében – optimalizálni tudjuk. Ehhez a megfelelő szakirodalmak tanulmányozásával meg kellett értenünk a (szolgáltatás) logisztikai folyamatok – bizonyos mélységű – működését. Csak ezek ismeretében írhatunk fel olyan matematikai modellt, amellyel képesek vagyunk a valóságot hűen tükrözve megadni az adott problémát, majd ezt a modell segítségével megoldani. Természetesen tisztában kell lennünk a modellek felírásának módszerével is. Ezt szintén a megadott szakirodalom felhasználásával sikerült felvázolnom az adott fejezetben. Ezt követhette a fluidum áramlási rendszer ismertetése. A látottakat a kutatócsoport munkájából merítettem. A rendszer szakmai elemzését igyekeztem egy sajátos példával megtámogatni, hogy az könnyebben érthető legyen – nem csak az olvasó számára. Elengedhetetlen volt a definíciók és alapfogalmak leírása, amelyekre hivatkozni tudtam a feltételrendszer és célfüggvény bemutatása során. Utóbbi esetben minden eddig tanultakat latba kellett vetnem, hogy megértsem és ezt a dolgozatomban másokkal is meg tudjam értetni. Így sikerült bizonyos összefüggéseket sajátos, néhol kevésbé szakmai módon megfogalmaznom. Bár szimplex módszerrel nem kellett számolnom – annál sokkal bonyolultabb a feladat, hogy ez a módszer alkalmazható lenne –, az elmúlt hét szemeszter matematika kurzusain elsajátított logikus gondolkodásnak rengeteg hasznát vettem. Végezetül bemutattam a modell alapján készült szimulációs eszközt. A program forráskódjait bízom benne, hogy a laikus számára is érthetően magyaráztam meg, felhasználva a négy programozás kurzusomon elsajátított ismereteket. A dolgozat összességére elmondható, hogy a logisztika, mint választott szakirányomra kellett támaszkodnom. Ennek köszönhetően volt alkalmam megannyi logisztikai tárgyú órán részt venni – bár nem annyin, mint matematikain –, amelyek megkönnyítették a dolgozatom írását.
|