| 520 |
3 |
|
|a Szakdolgozatom célja az volt, hogy a termelési controllingot részletesen bemutassam - fókuszálva a gyakorlati elemekre – a Johnson Controls Interiors Holding Hungary Kft. pápai telephelyének gyakorlatában: hogyan járul hozzá a controller a vállalat mindennapi működéséhez, mik a kulcsfontosságú feladatai a tény adatok elemzése és az előrejelzések megtervezése kapcsán, valamint hogy a felmerülő problémákat és a folyamatos időszűkösséget milyen újításokkal tudná kiküszöbölni. Bemutattam a controlling elméleti hátterét: mit is jelent pontosan, mi a gyakorlati haszna a vállalatok életében – főként multinacionális közegben – és ezt milyen tényezők befolyásolják, milyen eszközökkel tud dolgozni a controller a mindennapi feladatok ellátása érdekében és hogyan segíti a céget a piaci versenyképesség megőrzésében. A controlling általános bemutatása után szerettem volna a Johnson Controls Interiors Holding Hungary Kft. történetét és a pápai telephely munkáját, gyártási folyamatait és termékpalettáját is megismertetni az olvasóval. A multinacionális cég leányvállalatai az egész világon jelen vannak és a luxusautók belső elemeinek gyártását a legkorszerűbb technológiákkal végzik. A gyár bemutatáshoz hozzátartozik a vállalati hierarchia felépítése, ezen belül a pénzügyi osztály szerkezetét írtam le részletesen. A pénzügyi osztályhoz tartozik többek között a controlling részleg, amin belül a feladatköröket három részre osztották: pénzügyi-, költség-, és termelési controllingra. Részleteztem az egyes controllerhez tartozó konkrét feladatokat, ezzel szerettem volna szemléltetni, hogy hol húzódnak a határok az egyes feladatkörök között. A termelési controlling gyakorlati elemeire szántam a legtöbb oldalt: bemutattam a legfontosabb feladatköröket, amikkel napi/heti/havi szinten foglalkozom, ilyen a selejtköltségek, a készletek, valamint a PPH és PPM értékek. Az egyes témakörökről részletes leírást készítettem, mit is jelentenek pontosan, milyen kapcsolatban állnak a gyártási folyamatokkal, kik az érdekelt felelősei, milyen számításokat kell végeznem, ezeket a vállalaton belül kik használják fel további elemzésre, valamint hol érdemes akcióterveken gondolkozni. Szakdolgozatom utolsó fejezetében két témával foglalkoztam még, amiket fontosnak tartottam bemutatni, ezek az operatív tervezés és az eltérés elemzés témakörei. Az operatív, azaz rövid távú tervezést először elméleti oldalról mutattam be, ezután a termelési controllinghoz kapcsolódóan a selejtköltségek tervezését írtam le részletesen. Az utolsó fejezet másik témájaként az eltérés-elemzést mutattam be, ami egy controller munkája során elengedhetetlen, hiszen hiába szolgálunk mindig friss adatokkal, ha nincs viszonyítási alap és magyarázat az eltérésekre. Az elemzésem során három hónap selejtköltségeit vizsgáltam meg és ezek alakulását követtem nyomon. Az eltérés-elemzés kapcsán egy új vizuális elemet szerettem volna bemutatni és tesztelni a gyakorlatban is: ez pedig a vízesés diagram (angolul Waterfall chart). Az elméleti leírások és gyakorlati alkalmazások bemutatása során igyekeztem átfogó képet adni a Johnson Controls Interiors Holding Hungary Kft. pápai telephelyének működéséről, a controlling részleg felépítéséről és legfőképp a termelési controllinghoz tartozó feladatok módszereiről. Az egyes témakörök kidolgozása során igyekeztem végiggondolni, hogy mi tehetné hatékonyabbá a munkámat, hol lehetne akcióterveket megfogalmazni és bevezethető javaslatokat tenni. Ahogy szakdolgozatomban többször említettem, a controllerek munkája mára már túlmutat az egyszerű adatgyűjtésen, hiszen a vállalat elvárásai közé tartozik a folyamatjavító tevékenységekben való részvétel is, ami egyrészt a saját feladatokra, másrészt a vállalat folyamataira is vonatkozik. A vállalatnál működő controlling tevékenység vizsgálata és a társosztályoktól érkező folyamatos információ-kérés során meggyőződtem róla, hogy a cég nem tudna eredményesen működni a controlling részleg segítsége nélkül, mivel az adatok naprakész feldolgozásával mindig releváns, kulcsfontosságú információkat nyújtunk, és ezek hiányában a felső-vezetés képtelen lenne a helyes döntések meghozatalára.
|