| 520 |
3 |
|
|a A szakdolgozatom témájának kiválasztásakor fontos szempont volt számomra egyrészt, hogy szakomnak megfelelően dolgozatom érintsen közszolgáltatással kapcsolatos kérdéskört, másrészt mindennapjaink egyik aktuális problémájával is foglalkozzam. Fentiekből kiindulva a közalkalmazottak bérezési rendszerére esett a választásom, amely a kötött és sajnálatos módon 2008. óta változatlan közalkalmazotti bértábla miatt aktuális probléma a közalkalmazott munkavállalók körében. A következőkben tömören bemutatom szakdolgozatom tartalmát. A közalkalmazotti jogviszony a munkáltató és a közalkalmazott között jön létre, a közfeladat személyes elvégzése céljából, amely határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (továbbiakban: Kjt.) biztosítja a közalkalmazottak számára a közalkalmazotti pályán való előmenetel lehetőségét. A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a Kjt. előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatóak. Az előmeneteli rendszer alapja a közalkalmazott besorolása, ehhez igazodik például a közalkalmazott díjazása, szabadsága és egyéb jogosultságai. A közalkalmazotti jogviszony alapján a közalkalmazottnak illetmény jár. A kinevezés kötelező eleme a közalkalmazott illetményének a meghatározása. A teljes munkaidő esetén az illetménynek el kell érnie a kötelező legkisebb munkabér összegét, ami 2016. január 1-jétől bruttó 111.000 forint. A közalkalmazottak illetménye a garantált tábla szerinti illetményből, a szakképesítési szorzó szerinti illetményrészből és a munkáltatói mérlegelési jogon adott illetményrészből tevődik össze. A közalkalmazott a besorolás alapján megállapított illetményen túl illetménykiegészítést, illetménypótlékot is kaphat. Törvényen alapulnak a besorolással kapcsolatos rendelkezések, amihez nem kell a közalkalmazott hozzájárulása. A fizetési osztályokba a közalkalmazotti munkaköröket az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, valamint az állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, továbbá akadémiai tagság alapján kell besorolni. A közalkalmazott fizetési osztályát, besorolását az ellátandó munkakör betöltésére előírt, annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésének, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik. A besorolás alapja a ténylegesen betöltött munkakör, az ehhez szükséges végzettség vagy végzettségek, illetve a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időtartam. A közalkalmazotti illetményrendszer kiindulópontja a közalkalmazotti bértábla, amelyet mindig az éves költségvetési törvényben határoznak meg. A bértábla egy mátrix, amelynek oszlopai a fizetési osztályokat (A-J), sorai a fizetési fokozatokat (1-14) tartalmazzák. Minden fizetési fokozat időtartománya három év közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt jelent. Tehát, ha valamelyik közalkalmazott mind a 14 fizetési fokozatot megjárná, akkor 42 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezne. a bértábla szorzói gyakorlatilag 2008. óta nem változtak, azonban ahogyan a minimálbér emelkedik, vele párhuzamosan emelkedik a közalkalmazotti alapilletmény is. Ez azt jelenti, hogy ha minimálisan is, de történt valamennyi emelkedés az elmúlt években is. 2014 elején a minimálbérek a korábbi évekhez képest 3,6%-kal emelkedtek, így a hazai garantált bérminimum először lépte át a 100 000 forintos határt, ami automatikusan a közalkalmazotti alapilletmény csekély mértékű emelkedését hozta magával. A bérek változtak ugyan, a rendszer maradt: a korábbi években már megszokott számítási mód alapján kalkulálják béreket, a fizetési osztály meghatározása végzettségtől és szakképesítéstől függ. Amint már említettem a közalkalmazotti bértábla 2008. óta nem változott. Egyes ágazatokra vonatkozóan megvalósultak bizonyos mértékű béremelések és kidolgozásra kerültek életpálya modellek, például a pedagógusok és az egészségügyi szakdolgozók részére. Ugyanakkor a közszféra méltatlanul elfeledett és eddig valamennyi béremelésből kihagyott közalkalmazottaira (pl. egészségügyben dolgozók, akik nem szakdolgozók) még mindig egy olyan bértábla érvényes, amely első fizetési (A1) „kategóriája” bruttó 69.000 forint és a többséget felölelő fizetési besorolás a minimálbér, illetve a garantált bérminimum szintje alatt van. A közalkalmazotti dolgozók legnagyobb arányban A-E fizetési osztályba tartoznak, az ő tábla szerinti bérük a 2016. január 1-jétől érvényes és hatályos bruttó 129.000 forintot nem éri el. Közalkalmazottak esetében nincsen kötelező jellegű jogszabályi rendelkezés a béren kívüli juttatások nyújtására, vagyis a költségvetési szervek nem kötelesek béren kívüli juttatásokban részesíteni dolgozóikat. Többségében nem is részesülnek semminemű béren kívüli juttatásokban a közalkalmazottak, csakúgy, mint a bankszámla hozzájárulásban sem. Bár jogszabály mindkettőre nyújt lehetőséget, a költségvetési munkáltatók nem élnek, illetve nem tudnak élni ennek lehetőségével, jellemzően forráshiány miatt. Sajnos a kedvezőtlen bérezési és előmeneteli rendszer miatt a közalkalmazotti státuszok betöltése megfelelő képesítéssel és szakmai felkészültséggel rendelkező dolgozókkal egyre nehezebb feladat a munkáltatók részére. A megoldás mindenképpen egy ösztönző, és a dolgozót anyagilag és erkölcsileg is elismerő közalkalmazotti előmeneteli- és illetményrendszer kiépítése lenne, annak érdekében, hogy egy hatékony és gazdaságosan működő közszféra lássa el a közfeladatokat.
|