| 520 |
3 |
|
|a Szakdolgoztatom során a Zala-Depo Kft. vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetét vizsgáltam a 2011-es üzleti évtől 2014-ig. A legpontosabb eredmények elérése érdekében a társaság beszámolói mellett számos szakirodalmi forrást is felhasználtam. A társaságnál töltött idő során betekinthettem a város és a környékének hulladékgazdálkodását ellátó vállalat mindennapi működésébe. Mielőtt belekezdtem volna a vállalkozás elemzésébe mindenképp fontosnak tartottam, hogy megfelelően felvezessem a témát. Az első fejezetben a számvitel fontosságát, a számviteli törvény által szabályozott előírásokat mutattam be. Ezt követően a beszámolóról, mint az elemzés legfontosabb eszközéről írtam, bemutattam a fajtáit, részeit. A gazdasági elemzést megfelelő források nélkül nem lehet elvégezni, ezért elengedhetetlennek tartottam, hogy külön kitérjek a beszámoló elemzés forrásaira, így a mérlegre, az eredménykimutatásra és a kiegészítő mellékletre. A második fejezetben bemutattam a Zala-Depo Kft. történetét, tevékenységét, működését, valamint a számviteli politikáját. A vagyoni helyzet vizsgálatát az eszközök és a források állományának elemzésével kezdtem. Az eszközök megoszlása 2011-2013-ig nem változott nagymértékben, 2014-es évben aztán a befektetett eszközök aránya felé tolódott a forgóeszközök rovására. Az elkészített diagramokból jól látszik, hogy a befektetett eszközök 98%-át az első három vizsgált évben tárgyi eszközök tették ki, míg 2014-ben a befektetett eszközök és az immateriális javak aránya is felemelkedett, az átrendeződés a Müllex-Körmend Kft.-ben vásárolt részesedés okozta. A forgóeszközöknél a készletek csökkenése és a követelések emelkedése szembetűnő. A források megoszlása is stagnált az első három évben 2014-ben pedig a részesedés vásárlásra felvett hosszú lejáratú hitel miatt a kötelezettségek aránya 20,44%-ról 54,47%-ra növekedett. Ezt követően mutatószámok segítségével folytattam a vállalkozás elemzését. A tőkeerősséget vizsgálata során kiderült, hogy a mutató értéke folyamatosan csökken a négy év alatt közel felére, még így is megfelelő nagyságú, de a további csökkenést el kell kerülni. A felvett hosszú lejáratú hitel felvétele miatt a tőkefeszültségi mutató értéke 35,07%-ról 162,44%-ra emelkedett. A vállalkozás ebben az évben függ a legnagyobb mértékben az idegen forrásoktól, ettől bizonytalanabb, kockázatosabb lehet a társaság helyzete. A fordulatok száma az árbevétel emelkedése végett növekedett, az éves árbevétel fedezi a vállalkozás tulajdonában lévő készletek nagyságát. A vagyoni helyzet elemzése után elkezdtem a pénzügyi helyzet felmérését. Rövidtávú és hosszú távú likviditási helyzet vizsgálatával is foglalkoztam. A rövidtávú elemzésnél azt vizsgáltam, hogy a társaság forgóeszközei milyen mértékben fedezik a rövid lejáratú kötelezettségeket. A likviditási ráta és a likviditási gyorsráta, mint a két legfontosabb mutató alapján a vállalat likvidnek mondható, de a mutatók az utolsó évben szembetűnően lecsökkentek. Ezek után a társaság cash-flow kimutatásának vizsgálata következett. Az első három vizsgált év adatai jól mutatják, hogy a társaság a befektetési tevékenységeit saját működési pénzforrásból finanszírozni tudja, 2014-ben viszonyt a befektetések csak 3,91%t tudják teljesíteni. Az ötödik fejezetben a vállalkozás eredménykimutatását és jövedelmezőségét vizsgáltam. Az eredménykimutatás vizsgálatánál több eredménykategóriát is felhasználtam. Az üzemi (üzleti) tevékenységek eredményének hatalmas zuhanása után az utóbbi két évben emelkedett, ez hozzá járul ahhoz is, hogy a mérleg szerinti eredmény felülmúlja a 2012-es mélypontot. Ez az aktivált saját teljesítmények értékének csökkenésére vezethető vissza. Az éves árbevétel évről évre emelkedik, viszont az anyagjellegű ráfordítások és az egyéb ráfordítások is növekednek. Az eszközarányos jövedelmezőségről elmondható, hogy az évek során hullámzik, de a 2011-es érték minden mutatónál a legkedvezőbb, az azt követő években már stagnál, majd 2014-ben emelkedik. A dolgozatom utolsó fejezetében a térségben működő hasonló tevékenységet végző vállalkozásokhoz hasonlítottam a Zala-Depo Kft adatait. A viszonyításhoz a társaságok 2014-es mérlegeit, eredménykimutatásait használtam forrásnak. Elmondható a számítások alapján, hogy a térségben hulladékgazdálkodásban a Zala-Depo Kft. vezető szerepet tölt be. A legnagyobb vagyonnal rendelkezik, a dolgozói létszáma is a legmagasabb, viszont a mérleg szerinti eredménye elmarad a nagykanizsai Netta-Pannonia Kft-től.
|