| 520 |
3 |
|
|a A felsőoktatási szakképzésben folytatott tanulmányomat egy szakdolgozat megírásával és védésével fejezem be, melynek címe: Az OTP Bank Nyrt. önkormányzati üzletágának átfogó ismertetése. Szakmai gyakorlati helyként az OTP Bank zalaegerszegi fiókját választottam, ahol az önkormányzati üzletághoz kerültem közelebb. Ez vett rá arra, hogy bemutassam az önkormányzatok bankkal való kapcsolatát a finanszírozás, a számlavezetés, a befektetések és az egyéb szolgáltatások keretében. Szakdolgozatom első részében magát az OTP Bankot mutatnám be. Az OTP Bank Magyarország legnagyobb kereskedelmi bankja. 1949. március 1-jén jött létre, jogelődje az Országos Takarékpénztár Vállalat. Ez után az önkormányzati üzletágról emelnék ki pár mondatot. Az önkormányzatok döntő többsége az OTP Bankot választja, ez pedig azt jelenti, hogy Zala megyében az önkormányzatok 70%-a az OTP Banknál vezeti a pénzforgalmi számláját. A finanszírozási témakörben szó esik az adósságkonszolidációról, amely az állami adósságátvállalásról szól, továbbá a 2012. január 1-jén hatályba lépett stabilitási törvényről, amely szigorította az önkormányzatok hitelfelvételét. Részletezem a saját forrású forinthitelen belül a folyószámlahitelt, a rövid lejáratú hitelt, a célhitelt, a viziközmű társulati hitelt és a lombard hitelt. Szó esik a refinanszírozott hitel, a devizahitel és a garancia fogalmáról, továbbá 2 gyakorlati példát is ismertetnék: egyrészt az önkormányzati hitelek darabszámának év végi alakulását, másrészt egy valós önkormányzat 2015-ös évre visszamenőleg felvett hiteleiről azok céljairól, a hitel futamidejéről és annak összegéről. A következő témakörömben a számlavezetésben felsorolnám azt, hogy kik minősülnek önkormányzati ügyfélnek. Bemutatom az önkormányzati ügyfelek rögzítését, a számlaszám képzést. Számos jogszabályi változást ismertetek, amely leginkább a feladatellátás szabályozásának változtatását és a finanszírozás változását mutatja be, amely hatással van a számlanyitásra és a számlamegszűntetésre. Ezt egy gyakorlati példán keresztül diagram formájában szemléltetem. Ezután részletes betekintést nyújtok a forint és deviza számlába, az elektronikus számlakivonatba, szó lesz az üzleti kártyákról is, arról, hogy melyik kártyát milyen ügyfélnek érdemes igényelnie. A témakört egy önkormányzati ügyfél példáján keresztül szeretném lezárni, történetesen azon ügyfelét, aki a finanszírozási témakörben is szerepel. A példa az önkormányzatban történt változásokat mutatja, amelyek leginkább a jogszabályi változásoknak köszönhetőek. A harmadik témaköröm a befektetéseket taglalja. Definiálom a befektetés, a hozam és a kockázat fogalmát. A befektetéseken belül 2 témakört érintek, a betételhelyezést illetve az értékpapír ügyletet. A betételhelyezésnél az OTP Bank 3 konstrukciót fogalmaz meg: fix kamatozású HUF betétek, változó kamatozású HUF betétek, egyedi kamatozású HUF betétek. A lekötött betéteknél számos adatot gyűjtve 2 diagramot is szemléltetnék: a lekötött betétek látra szóló betétekhez való viszonyítását illetve a lekötött betétek alakulását a futamidejük alapján. Az értékpapír ügyletek során 3 állami értékpapírt: a Diszkont Kincstárjegyet, a Kamatozó Kincstárjegyet és a Magyar Államkötvényt fejteném ki bővebben. Szakdolgozatom utolsó fejezete az egyéb szolgáltatások címet viselni. Ebben a részben szó esik a lakossági folyószámlák fajtáiról, a speciális lakosság megtakarítási célt szolgáló számlákról, valamint az OTP Pénztárakról ezeken belül is az Önkéntes Nyugdíjpénztárról, az Egészségpénztárról és a Széchenyi Pihenőkártyáról írnék pár sort.
|