Teskánd Község Önkormányzata tevékenységének vizsgálata 2013-2015. években

A záró dolgozatomban az önkormányzati rendszer bemutatását végeztem el Teskánd Község Önkormányzatának tevékenysége alapján. A záró dolgozatomban először az elméletet, a szakmai hátteret mutattam be, amelyben a közigazgatás általános kérdéseivel és a közigazgatási rendszer alrendszereivel, főként az...

Full description

Bibliographic Details
Main Author: Mester Amarilla
Format: Manuscript
Language:Hungarian
Online Access:Dokumentum-elérés
LEADER 05731nta a2200229 i 4500
001 dolg7368
005 20210614185335.0
008 160602suuuu hu o 0|| hun d
040 |a PEREPO DOLGOZAT  |b hun 
041 |a hun 
100 1 |a Mester Amarilla 
245 1 0 |a Teskánd Község Önkormányzata tevékenységének vizsgálata 2013-2015. években  |h [elektronikus dokumentum] /  |c Amarilla Mester 
520 3 |a A záró dolgozatomban az önkormányzati rendszer bemutatását végeztem el Teskánd Község Önkormányzatának tevékenysége alapján. A záró dolgozatomban először az elméletet, a szakmai hátteret mutattam be, amelyben a közigazgatás általános kérdéseivel és a közigazgatási rendszer alrendszereivel, főként az önkormányzati alrendszerrel foglalkoztam. Majd Teskánd Község Önkormányzatának gazdálkodását vizsgáltam a költségvetési beszámoló 2013-2015. évi teljesítési adatai alapján. Az Önkormányzat esetében először a költségvetési bevételek és kiadások alakulását vizsgáltam meg az adott években. Az elemzések során mindig az adott év teljesítését az előző év teljesítéséhez viszonyítottam, így láncviszonyszámok alapján elemeztem. A költségvetési bevételek évről évre növekedést mutatnak, aminek az egyik lehetséges oka, hogy a helyi iparűzési adó növekedett, további okok a pályázati bevételek és az önkormányzati támogatások. A támogatások összegéből valósította meg az Önkormányzat a beruházásait, amit a bevételi oldal is mutat. A sikeres pályázatok során elnyert pénzösszeg a működési célú átvett pénzeszközök között jelenik meg. A költségvetési kiadások évről évre növekedést mutatnak, aminek az egyik lehetséges oka a pályázaton kapott pénzből megvalósított beruházás és a hitelfelvételből megvalósított beruházás. További ok a feladatbővülés, aminek keretében embereket kell felvenni (például közmunkaprogram). Az Önkormányzat nem tudja előre, hogy hány közmunkás lesz, a létszám a munkaügyi központtól függ. A dologi kiadásokon belül található a készletbeszerzés, a kommunikációs szolgáltatások, a szolgáltatási kiadások, a kiküldetések, reklám- és propagandakiadások és a különféle befizetések és egyéb dologi kiadások. Számomra meglepő módon a szolgáltatási kiadások nagy részét nem a közüzemi díjak tették ki, hanem a vásárolt élelmezés. Másodszor az önkormányzat vagyoni helyzetének a vizsgálatát végeztem el a mérleg segítségével. A mérlegen belül az eszköz és a forrás állomány alakulásával foglalkoztam. Az eszközöket a befektetett eszközök és a forgóeszközök alkotják. A befektetett eszközök növekedésének oka a beruházások növekedése, amely a követelések növekedésével függ össze, illetve a pénzeszközök növekedése, amely az adóbevételek növekedésével függ össze. A forgóeszközök növekedése szintén a beruházások és a pénzeszközök növekedése miatt lehetséges. A forrás oldalon található a saját tőke és a kötelezettségek, amelyek változása jelentős az egyes vizsgált években az önkormányzatnál. A változások okai a rövid és hosszú lejáratú hitelek felvételéből adódott, illetve a ki nem fizetett számlák miatt. Az Önkormányzat működésének biztosítása és a feladatok ellátása lényeges feladat, amit az önkormányzat képtelen önerőből megoldani. Az önkormányzat az állam támogatásából és a saját forrásaiból gazdálkodik. Saját forrásának egy részét a helyi adók teszik ki, de ez nem elegendő, ezért alternatív finanszírozási lehetőségeket vesz igénybe, ami hitelfelvételt és pályázatok útján szerzett támogatást jelent. A hitelek közül az Önkormányzat gyakorta vesz fel likviditási hitelt, amely éven belüli hitel. Felvételének oka, hogy a helyi adók nem egyszerre folynak be. Az Önkormányzat hosszú távú hitel felvételére is rászorult, 2013. év végén vett fel tíz éves futamidejű hitelt, amelyből a 2014. évi beruházásait finanszírozta, amelyek hídfelújítás, településrendezési terv, napelemes rendszer kiépítése és utak helyreállítása, aszfaltozása voltak. A pályázatok során befolyt támogatásokat kedvezőbbnek tartom, mint a hitelek felvételét, hiszen a pályázat során tényleg szembesül a lakosság, hogy mi valósult meg belőle, ezért szükségesnek tartom a pályázatok figyelését, illetve eredményesebb kihasználását. Az Önkormányzat működtetése és irányítása nem egyszerű feladat, mivel gyakran forráshiánnyal küzd. Az Önkormányzatnak a saját bevételei növelése mellett fontos lenne a különféle támogatások megszerzése. A jövő szempontjából lényeges, az államháztartás alrendszerei közötti feladatmegosztáshoz társuljon a feladatellátáshoz szükséges finanszírozás. Ezt a jövő finanszírozási rendszerének kell biztosítani. Az Összefoglalás rövid tartalma a záró dolgozatomnak, amely hosszabban, bővebben és szemléletesebben tárgyalja az önkormányzat szervezeti rendszerét és Teskánd Önkormányzatának tevékenységét. 
695 |a helyi önkormányzat 
695 |a közigazgatás 
695 |a önkormányzati feladatellátás (ált., pl. államigazgatási, közoktatási stb.) 
695 |a szervezeti felépítés - szervezeti struktúra 
695 |a költségvetési gazdálkodás 
695 |a Teskánd (Zala) 
695 |a hitel - hitelezés 
700 1 |a Csanádi Ágnes  |e ths 
856 4 0 |u https://perepo-dolgozat.uni-pannon.hu/id/eprint/7368/1/mester_amarilla_2016j%C3%BAn.pdf  |z Dokumentum-elérés