| 520 |
3 |
|
|a Dolgozatom témájának kiválasztása során, úgy éreztem, hogy az egészségbiztosítással főként az uniós részével kapcsolatos kutatásoknak egyre nagyobb jelentősége van napjainkban, mivel az Európai Unióba lépésünk óta egyre több embert érint a téma. Hogy hol éljek, hol dolgozzak, és ez által hol leszek biztosított? Ha külföldön dolgozom mi teendőm itthon? Hol lesz az egészségbiztosításom? Melyik országban, hogy vehetek igénybe egészségügyi ellátást? Sok ember számára nehéz kérdések ezek. Ezért gondoltam úgy, hogy érdemes ezzel a témával foglalkoznom, hogy betekintést lehessen nyerni az uniós tagállamok közötti egészségbiztosítás folyamatába. Mivel az egészségbiztosítás témaköre igen bonyolult és nagyon tág téma, ezért a leggyakrabban használt és az emberek által leginkább ismert nyomtatványokkal kapcsolatban végeztem kutatást. A kutatásom két nagy részre volt osztható: 1) A szekunder kutatásban a leggyakoribb egyezményes nyomtatványokat mutattam be, hogy mire használhatók, hogy zajlik a kommunikáció ezek segítségével az uniós tagországok között. Ebben a részben az Európai Egészségbiztosítási Kártyáról, a költségek elszámolásáról (E112, E126, és külföldi számlák), a munkavállalókkal (E106) és nyugdíjasokkal (E121) kapcsolatos nyomtatványokról esett szó. Illetve a kutatásomnak ebben a részében vizsgáltam a magyarországi biztosítottak alakulását a felsorolt nyomtatványok segítségével. A kutatást az EFORM programból származó már meg lévő adatokra támaszkodva végeztem el. A vizsgálatokból egyértelműen kiderült, hogy egyre több magyar munkaképes korú személy vállal munkát külföldön, évről évre növekedik a számuk. Az is megállapítást nyert, hogy hazánkba viszont jóval kevesebb külföldi állampolgár érkezik munkavállalás céljából, azonban az ő számuk is évről évre növekszik lassú ütemben. A nyugdíjasokat vizsgálva megállapítottam, hogy egyre több külföldi nyugalmazott költözik idős korára hazánkban, főként azokban a megyékbe ahol gyógyvíz is megtalálható. A magyar nyugdíjasokat vizsgálva, szintén megfigyelhető volt, hogy évről évre nő a kitelepülők száma, azonban korántsem akkora arányban, mint a külföldi betelepülők. 2) A primer kutatásom során a kérdőíves felmérésben az EU- Kártyát vizsgáltam, mert ez legnagyobb számban kiadott és legszélesebb körben ismert terméke az uniós egészségbiztosításnak. A kérdőív saját szerkesztésű volt. 150 kérdőív került feldolgozásra. Melynek az eredményéből vontam le a következtetéseimet: Feltételeztem, hogy sokan nem tudják mire használható a Kártya. Ezt a feltételezésemet nem bizonyították a válaszok, mivel a többség tisztában van az EU - Kártya funkciójával. Azt is feltételeztem, hogy a válaszadók elégedettek az Uniós Kártya érvényességi idejével. Ez a feltevésem beigazolódott a válaszadók többsége elégedett a lejárati idővel. A kérdőíves felmérés célja volt még az is, hogy felmérjem, hogy hányan vettek igénybe külföldön ellátást, hogy elfogadták-e a szolgáltatók az ellátást illetve, hogy kellett-e fizetni az ellátásáért, és ha igen mikor. 11 fő vett igénybe orvosi ellátást külföldön, melyből 2 fő esetében nem fogadták el a Kártyát. Az ő esetükben is azért nem fogadták el, mert privát rendelőben vették igénybe az ellátást. 5 főnek kellett fizetni az egészségügyi szolgáltatásért, melyből egy esetben a helyszínen és 4 esetben utólag postán került kiszámlázásra a díj. Megállítatható ebből, hogy szerencsére kevés személynek kell kint tartózkodása során ellátást igénybe venni, és a szolgáltatók elfogadják a kártyát, de van, mikor fizetni kell az EU - Kártya megléte mellett is. Feltételezhető, hogy ezen esetekben vagy önrészt, vagy szállítási díjat, vagy sürgős, szükséges ellátásnak nem minősülő ellátásban is részelültek. A primer kutatásomban estepéldákat is szemléltettem, melyekben a kiszámlázott illetve kifizetett ellátásokról esett szó. Az esetek többségében megállapítottam, hogy az ügyfelek nem elég tájékozottak kiutazást megelőzően. Nem tájékozódnak, hogy az adott országban milyen módon lehet EU - Kártyával sürgős, szükséges ellátást igénybe venni. Sokszor EU - Kártya és/vagy utasbiztosítás nélkül mennek külföldre.
|