| 520 |
3 |
|
|a Záró dolgozatom témája a ZÁÉV Építőipari Zrt.(továbbiakban ZÁÉV Zrt.) vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének vizsgálata az éves beszámolók alapján. A ZÁÉV mára egy jól bevezetett márkanévvé vált az építőipari piacon, melynek éves forgalma folyamatosan meghaladja a 12 milliárd forintot. Három egymást követő év beszámolóit felhasználva mutatóm be, hogy milyen és mekkora mértékű változások mutatkoznak egy társaság mérlegében három üzleti év leforgása alatt. Dolgozatomban kitérek a szakirodalom áttekintésére. Ezekben a fejezetekben a következőket fejtem ki: az éves beszámoló készítésének fontossága, a gazdasági elemzés módszerei és az elemzés fogalma, célja, fajtái. A dolgozat gyakorlati pontjai a vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzet elemzése. A vagyoni helyzet elemzése című bekezdésben a társaság eszköz és forrás állományát elemzem. Az eszköz állomány vizsgálata alapján jól látható, hogy harmonikus, kiegyensúlyozott vállalkozás adatait elemezzük. A passzívák elemzése során 2014-ben nagymértékű változást tapasztalhatunk, ami oka az, hogy az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek állománya a duplájára nőtt (ezt a fizetendő osztalék idézte elő). A vagyon- és tőkestruktúra elemzése által kívántam bemutatni, hogy az egyes mérlegtételek mekkora mértékben képviseltetik magukat az adott évi mérlegen belül. Itt a tőkestruktúra vizsgálata során is jól megfigyelhető a kötelezettségek nagymértékű növekedése, ami azt idézte elő, hogy a saját tőke aránya, megoszlási viszonyszámokkal bemutatva, 2012-ről 2014-re majdnem a felével csökkent. A jövedelmi helyzet elemzése során a ROE, ROA, ROS mutatókra térek ki főként. Itt mind a három mutatóban 2013-ban láthatjuk a legnagyobb eltérést a 2012. és a 2014. évi értékekhez viszonyítva. A ROE mutató esetében ez az eltérés átlagosan 8,1%. Ennek oka, hogy 2013-ban a ZÁÉV Építőipari Zrt. rendkívül alacsony adózott eredményt produkált. A ROA mutatónál mért értékek eltérésének oka szintén az alacsony adózott eredmény értéke. A ROS mutató 2013-ban nem haladta meg az egy százalékot, ennek oka, hogy az adózott eredmény összege 31.887 eFt volt. A hatodik részben a pénzügyi helyzet elemzésével folytattam dolgozatomat. Ebben a fejezetben mutattam be rövidtávú, illetve hosszú távú pénzügyi mutatókat. A rövidtávú pénzügyi mutatók közül a nettó fogótőkét emelném ki (képlete=forgóeszközök- rövid lejáratú kötelezettségek). Itt 2012-2013-ban elfogadható értéket kaptunk, ám 2014-ben negatív előjelű értéket kaptunk, aminek oka szintén az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állományának növekedése a fizetendő osztalék miatt. A bemutatott hosszú távú pénzügyi mutatókat csak elméleti síkon mutatom be, ennek az az oka, hogy a ZÁÉV Zrt. a vizsgált időszakban nem realizált hosszú lejáratú kötelezettségeket, hátrasorolt kötelezettségeket, így az eredmény nulla vagy egy lenne. Jelen dolgozat összegzéseként megállapítható, hogy a társaság működése eredményes-, hiszen a nettó árbevétel minden évben nőtt-, fejlődő, modern vállalkozás.
|