| 520 |
3 |
|
|a Szakmai gyakorlatomat a Zala Megyei Fejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft-nél töltöttem, melynek fő profilja a pályázatírás, ezért témámnak a kohéziós politikát választottam, ezen belül pedig a határon átnyúló pályázati lehetőségeket mutattam be részletesebben, amelyekre Zala megye jogosult (Horvátországgal, Ausztriával és Szlovéniával). Célom az volt, hogy bemutassam, milyen irányokba mozdulhat el a megye fejlődése, ha él a bilaterális programok lehetőségeivel, ehhez pedig, úgy gondolom, bevezetésként fontos volt nagy vonalakban bemutatnom az EU pályázati rendszerét. A 2. fejezetem címe az Európai Unió támogatási rendszere. Ebben a részben igyekeztem minél érthetőbben és átláthatóbban írni erről a számomra bonyolultnak mondható rendszerről. Tanulmányaim elején még nem voltam tisztában azokkal a fogalmakkal, amelyek ennél a témánál felmerülnek, ezért arra törekedtem, hogy ha valaki olyan olvasná a dolgozatomat, aki nincs tisztában az EU támogatási politikájával, akkor nagyjából megértse a dolgozatom segítségével. A 2. fejezet alpontjában tértem ki a kohéziós politikára és írtam erről kicsit részletesebben, mert az ESZA, a Kohéziós Alap és az ERFA támogatja, az ERFA pedig a határon átnyúló programokat, valamint az Európai Területi Együttműködés a kohéziós politika része, ezért fontosnak tartottam megemlíteni. A 3. fejezetben az Európai Területi Együttműködést, ezen belül pedig a 3 programtípust mutatom be általánosságban: - transznacionális együttműködés - régiók közötti (interregionális) együttműködés - határokon átívelő együttműködés. A 4. fejezet a fő fejezet, amelyben kitérek Zala megye helyzetértékelésére, amelyből láthatóvá vált, hogy mely területeken van szükség a fejlődésre. Ez után a három bilaterális program általános jellemzőit, prioritásait, pénzügyi keretük eloszlását mutattam be részletesen. Ezek alapján vontam le a következtetést, hogy mely irányokat támogatja főként ez a három program és melyekre van a legnagyobb szüksége a térségnek.
|