| 520 |
3 |
|
|a Záró dolgozatomban azt tűztem ki célul, hogy egy összetett mégis átláthatóbb képet fessek a 2008-as gazdasági világválságról. Azért döntöttem emellett a témakörnél, mert az elmúlt évtizedben az az esemény változtatta meg gyökeresen családok, magánszemélyek, iparágak, vállalatok egyszóval minden ember életét. Ismertettem honnan alakul ki és mikor kezdődött a gazdasági dekonjunktúra, továbbá hogyan gyűrűződött be Európába. Mivel Magyarország gazdasága extrovertált mind ipar mind pedig banki szempontból, a válság kikerülhetetlenné vált. 2008-ig a forint viszonylag stabil maradt a svájci frankhoz és az euróhoz képest. Azonban a válság következtében az árfolyamok megváltoztak, a forint értéke csökkent. A devizahitellel rendelkező emberek képtelenek voltak fizetni a magas törlesztő részleteket. Ez a bankok számára is kedvezőtlen volt, hiszen elvesztették ügyfeleiket, csökkent a likviditás. A kormány a megoldások érdekében létrehozott egy árfolyamgátat, amely kötött árfolyamon rögzítette az eurót, japán jent, és a svájci frankot. Ide tartozik még a végtörlesztés is, ami szintén a törlesztési árfolyamok rögzítéséhez kapcsolódik. A pénzügyi stabilitás és a gazdaság növelése érdekében a kormány létrehozta a banki különadót. Pénzintézetekre vetették ki, mivel nyereségesen működtek. Viszont azt nem kalkulálták, hogy a válság ezt a szektort is megrendíti. Kifejtettem mekkora a mértéke, mik a bankadó problémái és az uniós gyakorlattól eltérően mire használta fel a kormány az ebből befolyt összegeket. Emellett minden olyan pénzügyi szolgáltató köteles tranzakciós illetéket fizetni, amely kertszerződés alapján pénzforgalmi szolgáltatást nyújt ügyfelei számára. Néhány szót említettem arról, hogy változott meg a pénzforgalom a hazai bankokban. Milyen tranzakciók után keletkezik fizetési kötelezettség. A továbbiakban a Budapest Bank Zrt.-ét mutattam be, ahol a kötelező szakmai gyakorlatomat is töltöttem. Egy rövid bemutatás után kifejtettem a különadóval kapcsolatos intézkedések milyen hatással voltak a Budapest Bankra nézve. Mindemellett a devizahitel és a bank közti kapcsolatokat elemeztem, milyen innovatív megoldást hoztak létre és ezáltal hogyan csökkent a fedezetlen hitelek állománya. Végezetül pedig kis kitekintés napjainkra és a jövőre. 2016-ban elmondhatjuk, hogy sikerült kilábalni országunknak is a recesszióból, ehhez kapcsolódó néhány következtetésem. A jövőben csökkentik a bankadó mértékét, 2016-ban 0,53%-ról 0,24%-ra 2017-ben pedig 0,21%-ra. Valamint a lakáspiacon bekövetkező változások is pozitívan érintik a magyar gazdaságot. Emelkednek az eladott lakások arányai, valamint a felvett hitelek mértéke ez pedig a bankok számára bíztató. Csökkentek a nem teljesülő hitelek állománya, így a bankoknak kevesebb céltartalékot kell képezniük. Emellett javultak az ügyfelek fizetés teljesülő képességei. Zsugorodnak a bankok hitel-betét arányai, tehát a külföldi anyabankok segítségére nincs már szükség. Bezárólag pedig a fintech cégeket említettem meg várhatóan, milyen mértékben fogja megváltoztatni a bankolási szokásokat a jövőben.
|