| Summary: | Szakdolgozatom témájaként Magyarország piacvezető hitelintézetének, azaz az OTP Banknak az elektronikus pénzügyi szolgáltatásait választottam. A bevezetésben megindokoltam témaválasztásomat, majd röviden ismertettem dolgozatom felépítését. Az elektronikus banki ügyintézés kifejtését a Bank néhány jellemző adatának bemutatásával vezettem be. A történeti bevezető mellett megemlítettem az OTP Bankcsoportokat, az OTP Fáy András Alapítványt és az évek során elnyert díjakat is. Szakdolgozatom harmadik fejezetében a hitelintézetek általános pénzügyi szolgáltatásait és a bankolási szokások változását vizsgáltam. Mindezt a bankkártyákkal kezdtem, mivel ezen kis lapok megjelenésével kezdődött el az elektronikus kereskedelem és megjelenésük óta nagyon sokat változtak. Majd az elektronikus pénzügyi szolgáltatásokról írtam általánosságban, vagyis arról, hogy milyen típusaik, előnyeik, hátrányaik vannak, nemcsak az ügyfél, hanem a bank szempontjából is. Számos előnyeiken túl (mint például a kényelem) megállapítottam a fő hátrányaikat (vagyis inkább az emberek tájékozatlanságából eredő kifogást) is a biztonságot. A legtöbb ember még mindig kételkedik ezeknek a szolgáltatásoknak a biztonságában. Azonban az OTP Bank elektronikus ügyintézése az azonosítási módszerei alapján teljesen biztonságosnak mondható. Ha az előző fejezeteket bevezetésnek tekintjük, akkor lényegében a negyedik fejezettől kezdődnek dolgozatom fő fejezetei, melyeket az OTPdirekt szolgáltatások bemutatásával kezdtem. A Bank mindhárom elektronikus csatornán keresztül, azaz az interneten, a telefonon és a mobiltelefonon is nyújt szolgáltatásokat lakossági és vállalati ügyfelek részére is. Ezt először egy összefoglaló ábrával szemléltettem, majd utána minden egyes szolgáltatást (pl.: OTPdirekt Bróker, Abaqoos, telefonos ügyintézői szolgáltatás, SmartBank, SmartBróker) röviden jellemeztem, illetve leírtam néhány aktuális előnyét is. A még újdonságnak számító Simple alkalmazásról egy külön fejezetben írtam, mivel eme applikáció mindenki számára elérhető, nemcsak az OTP ügyfeleinek. Az alkalmazás rengeteg szolgáltatást nyújt egyetlen applikáción belül és ez csak folyamatosan bővül, vagyis a mobilfizetés temérdek oldalát megmutatja. A szoftver elterjedtsége azonban egyáltalán nem kielégítő, csupán csak az általam megkérdezettek 33,3%-a rendelkezik vele, de kérdőívem eredménye eltérhet a valóságtól mivel többségében zalaegerszegiek töltötték ki és véleményem szerint a budapestiek körében nagyobb felhasználói körnek örvend. Dolgozatomból kiemelném az OTPdirekt szerződések számának alakulása ábrámat, melyet a 2001 és a 2015 közötti időszakban összegyűjtött belső anyagokból készítettem. A növekvő tendenciákból azt a következtetést vontam le, hogy az embereknek igenis igényük van a bankfiókon kívüli ügyintézésre. A továbbiakban a jövő bankolási szokásairól ejtettem pár szót, vagyis az okosóráról, az okosszemüvegről és a „digitális bankról”. Kérdőívem utolsó kérdésében is arra kerestem a választ, hogy az emberek nyitnának-e számlát egy digitális banknál. A válaszok meglepően azonosak lettek, noha a többség a biztonság kérdéskörében még mindig nem ért egyet. 44,7% állította azt, hogy nem nyitna ily módon számlát és 44,7% pedig nyitna, de csak ha van ügyfélszolgálata. Az utolsó (nyolcadik) fejezetben kérdőíves kutatásom eredményeit, az abból nyert összefüggéseket, továbbá az adatokból készített elemzéseket szemléltettem. S arra a következtetésre jutottam, hogy az elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat egyre többen használják. Úgyhogy, ha továbbra is sikeresek szeretnének lenni a bankok, akkor igenis érdemes komoly figyelmet fordítani a jövőbeni online technológiák bevezetésére és fejlesztésére.
|
|---|