| Summary: | Dolgozatom készítése során először a gazdasági élet alapfogalmait vizsgáltam meg, a hasonló fogalmak közti lényegi különbségeket próbáltam világosan és egyértelműen érzékeltetni, mint például a vállalat és a vállalkozás fogalma közötti differenciát. Ezután összegyűjtöttem, mely tényezők azok, amelyek szerint a vállalkozások csoportosíthatóak, öt különböző szempont szerint sorolhatóak csoportokba a vállalkozások Természetesen a vállalkozások nem csak egy csoportban, hanem egy időben több különböző csoportba is besorolhatóak. A csoportosítás magában foglalja az alapítási szándékot, a tevékenység jellegét, az üzleti szempontot, a társasági formát és a méret szerinti csoportosítást. Ha jól megnézzük ezek a csoportok is további csoportba sorolhatók, mint jogi szempont szerint és mint a vállalkozás lényegét megragadó szempontok. Fontosnak tartottam megemlíteni és megismertetni hazánk vállalkozói társadalmának kialakulását. Melynek előzményeihez és kezdeti eseményeihez egészen a rendszerváltás koráig volt szükséges visszamenni a történelembe. Vecsényi János a közgazdaságtudományának meghatározó szereplője, több könyvében is publikálta kutatásainak eredményét, mely szerint a rendszerváltás kori vállalatokat és azok jellemzőit összegyűjtötte. Természetesen ezen információk említése sem maradhatott ki dolgozatomból. Végül pedig a kialakuló vállalkozó társadalom és a rendszerváltás kori vállalatokat követően, elérkezve a jelenbe néhány fontos és meghatározó tulajdonságát gyűjtöttem össze a kialakult kkv szektor vállalatairól, melyek gazdaságra gyakorolt hatása nélkülözhetetlen. Ilyen például a munkanélküliségi arány javuló tendenciája, a hazai GDP arányának nagyobb részét a kkv szektor teremti meg. A témámhoz kapcsolódóan tanulmányoztam a közgazdaságtudományban megtalálható számos életciklus modellt és a modellt készítő közgazdászok írásait. A szakirodalomból megszerzett tudás alapján megismertem a leggyakrabban előforduló életciklus modelleket és ezek közül hármat emeltem ki, amelyeket részletesen és mégis a lényeges dolgokat összefoglalva mutattam be. A három életciklus Adizes, Greiner és Timmons modellje, melyek sok más köztük hazai közgazdászt foglalkoztattak írásaikban. E három modell egyes szakaszait és a szakaszok problémát fejtettem ki. A gyakorlati kutatás során, a legmegfelelőbb életciklus modell a Hétforrás Zrt. életút szakaszolásához Szerb szintetikus modellje bizonyult. A Hétforrás Zrt. életút elemzése evidens volt számomra, mert ez a cég a munkaadóm és számomra izgalmas kihívás volt. Mielőtt a kutatásom részleteit mutattam volna be, a vállalat tevékenységét és az általam készített SWOT-elemzést ismertettem. A primer kutatás módszerei közül az interjú készítést választottam, mely keretében a vállalat alkalmazottaitól és a menedzsment tagoktól gyűjtöttem össze a szükséges információkat, melyek elemzésével és vizsgálatával elkészítettem a szakaszolást. Az egyes fejezetekben megismertetem a szakaszokhoz kapcsolódó, növekedést célzó eseményeket és az egyes problémákat, valamint az ezekre adott válaszokat. Ezen felül mindazt, ami a vállalatot a következő szakaszba lépéshez segítette. Végül pedig vállalat jövőbeni tevékenységét ismertettem.
|
|---|