| Summary: | Az elmúlt néhány évben magam is aktív szereplője voltam a magyar gazdasági életnek, ezért döntöttem úgy, hogy a gazdaságnak ezt a szegmensét érintő témát választok a szakdolgozatomhoz, hiszen amikor felmerült a vasárnapi boltzár aktualitása, az egyik legvitatottabb téma volt a hétköznapokon. A dolgozatom elején bemutatom a magyar gazdaság helyzetének alakulását a 2000-es évek közepétől napjainkig. Itt kitérek az Európai Unióhoz való csatlakozás óta történt gazdasági változásokra, valamint bemutatom a munkanélküliség hatását a magyar gazdaságra. Ezt követően felvázolom a foglalkoztatottság alakulására 2016. év első negyedévében. A 2005 évi CLXIV., a 2014. évi CII, valamint a 2016. évi új kormányrendeletet segítségül hívva bemutatom az eltörölt és az új rendeletet. Felvetek néhány kérdést a rendelet bevezetésének lehetséges okairól, mint például hogy a rendelet a kisvállalkozások megsegítésére irányult, az emberek pihenését szolgálta vagy a multinacionális vállaltok háttérbe szorítása miatt vezették be, valamint kitérek arra is, hogy mi vezethetett a vasárnapi zárva tartás eltörléséhez. Mindezeket hipotézisek felvázolásával állítom. Ezt követően bemutatom a vasárnapi zárva tartás hatását a gazdaság egyes szereplőire lebontva. Ismertetem a rendelet hatását nemzetközi viszonylatban is. Mélyinterjúk segítségével bemutatom a multinacionális vállalatok és a kiskereskedelmi szektor forgalmának alakulását, valamint azt, hogy milyen módon tudtak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. 2015.03.22-e (2016.04.15-ig volt hatályban) volt az első olyan vasárnap, amikor az üzletek nem a nemzeti ünnep, hanem a kormány döntése miatt maradtak zárva. Ebben a részben felvázolom a vásárlói reakciókat, bemutatom, ki hogyan reagált arra, hogy nem tudott vásárolni a hét utolsó napján. Az emberek véleményét a hatályon kívül helyezett törvénnyel kapcsolatban kérdőív segítségével vizsgáltam, melyben ismertetem az általános vásárlói szokásokat, felvetem a lehetséges elbocsátások kérdéseit. A továbbiakban a vásárlási szokásokat mérlegelem, majd összegzem a kapott eredményeket a multinacionális vállalatok, a kiskereskedők és a lakosság szemszögéből nézve. A végén levonom a következtetéseket, ismertetem a felállított hipotézisek eredményeit. Mindezek alapján igazolható, hogy a rendelete segítette a kisvállalkozások fejlődését, szolgálta az emberek pihenését, ugyanakkor nem tudta háttérbe szorítani a multinacionális vállalatokat és a vásárlói elégedetlenség vezethetett oda, hogy végül módosításokkal ugyan, de eltörölték a törvényt.
|
|---|