| Summary: | Dolgozatom megírásában a fő motiváció az volt, hogy részletesebben megismerjem a pénzmosás rejtelmes világát. Elmondhatjuk, hogy manapság ez egy nagyon felkapott gazdasági téma, viszont kevesen vannak, akik hitelt érdemlően tudnak róla beszélni. Dolgozatomat 5 fő logikai pillérre építettem fel. Elsőként a pénzmosás általános tudnivalóit mutattam be, ráhangolva ezzel az olvasót a központi témára. Bemutattam a pénzmosás folyamatát, és azt, hogy nem is olyan egyszerű pontosan meghatározni, hogy mit is értünk pénzmosás alatt. Ezután kitértem arra, hogy milyen modelleket különböztetünk meg egymástól ebben a témában. Részletesen felvázoltam az egyik, általánosnak nevezhető pénzmosási modellt, a három fázis modellt. Kitértem arra, hogy mind nemzetközi, mind nemzeti szinten milyen szabályozások vonatkoznak erre a tevékenységre, és hogy milyen hatóságok és szervezetek küzdenek a pénzmosás ellen, kisebb, illetve nagyobb sikerekkel. A dolgozat utolsó fejezetei rejtik véleményem szerint az olvasó számára a legtöbb érdekes és gyakorlati szempontból is jól hasznosítható információt. Elsősorban a valóságban már használt pénzmosási praktikákat sorakoztattam fel. Részletesen kitértem egy kedvező magyar banki konstrukcióra, a Stabilitási Megtakarítási Számlára, ami a legális pénzmosás melegágyát jelentheti jelenleg az országban, majd az offshore jelenség és a pénzmosás kapcsolatát mutattam be. A Nemzeti Adó és Vámhivatal évenként publikált jelentéseiből egy átfogó statisztikai elemzéssel végeztem összefüggés vizsgálatot és vontam le következtetéseimet. A pénzmosás gyakorlati oldalát két, a valóságban megtörtént eset modellezésével vázoltam fel, majd a jéghegy modellbe ágyazva mutattam be a különböző pénzmosási technikák látható jegyeit és rejtőzködő dimenzióit magánszemélyekre és gazdasági társaságokra lebontva. Ezek után megvizsgáltam azokat a hipotéziseket, amelyek a téma kifejtése, illetve az adatok elemzése során merültek fel. Végül megállapításaimat, véleményemet és következtetéseimet összegeztem, amelyek megfogalmazódtak bennem a dolgozat írása közben. A vizsgálataim során az alábbi fontos következtetésekre jutottam: A magánszemélyek több technikát tudnak alkalmazni a pénzmosáshoz, mint a gazdasági társaságok, és a magánszemélyekre vonatkozó lazább kontroll miatt ezeket nehezebb felderíteni is. A szolgáltatók idősoraiból megállapítottam, hogy a legtöbb pénzmosás gyanús eset bejelentését a bankszektorból teszik, ezt követik a pénzváltók, biztosítók és a takarék-szövetkezetek. Kiderült, hogy a kezdeményező információ továbbítások a magyar FIU-tól alacsonyabbak, mint a folyamatban levő ügyekhez történő adatszolgáltatások. Ezt kifejezetten negatívumként értékelem. Az idősorokból láthattam, hogy az ügyleti megbízások felfüggesztésének esetszáma folyamatosan növekszik, ami részben jót jelent, hisz a hatóságok rendesen végzik feladatukat, viszont negatívumként is lehet értékelni abból a szempontból, hogy valószínűleg a növekvő pénzmosás gyanús esetek miatt növekedett a felfüggesztések száma. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda túlnyomó részt kérdőív segítségével ellenőrzi a szolgáltatókat arról, hogy a rájuk vonatkozó törvényeket betartják-e, ami szerintem nem hatékony módszer. Emellett a szabályok megsértése miatt kiszabott átlagos bírság is elenyésző összeg, ami szintén nem készteti a szolgáltatókat a törvények betartására. A szolgáltatói bejelentések és a szolgáltatóknál végzett intézkedések számának alakulásai között tapasztalható negatív erős kapcsolat számomra nagyon meglepő és szintén negatívumként tudható be. A költségvetési hiány és a (banki) bejelentések száma közötti pozitív korrelációs kapcsolat érthető és logikusan meg is magyarázható jelenség. Összefoglalásként kijelenthetem, hogy egy nagyon érdekes, ám bonyolult téma részleteit sikerült feltérképeznem, viszont számos kérdés merült fel bennem a dolgozat írása közben, amelyek akár alapját jelenthetik egy későbbi kutatásnak is.
|
|---|