| 520 |
3 |
|
|a Szakdolgozatom fő témája a megtakarítások, de kitértem a mai magyar pénzügyi kultúrára, annak megváltozására, milyen céllal is képezhetünk megtakarítást, valamint bemutattam a legjellemzőbb megtakarítási formákat, egy példán keresztül szemléltettem, miért is fontos az öngondoskodás, végül pedig bemutattam, milyen az ideális portfolió számomra. Az első fejezetben a pénzügyi kultúrát mutattam be egy 2015-ben elvégzett reprezentatív kutatás alapján. A kutatás rámutatott arra, hogy a pénzügyi tudás összefügg a jövedelemmel. Így a tanulmány szerint a magyarok pénzügyi tudása inkább átlagon alulinak tekinthető. A felmérés szerint a hétköznapi termékekről a többségnek van némi információja, még akkor is, ha azokat nem használja. Legismertebb és leginkább használt terméknek a folyószámla bizonyult. A megkérdezetteknek közel harmada szembesült azzal a problémával, hogy jövedelme nem fedezi megélhetését. Ebből kifolyólag a többség nem is tudna egy váratlan eseményt, kiadást azonnal kifizetni. Ez összefüggésben lehet azzal is, hogy a megkérdezetteknek kevesebb, mint fele rendelkezik egy havi likvid tartalékkal, illetve csak 42% tudott valamilyen új megtakarítást képezni. Ezeken felül megállapítható volt, egy hasonló 2010-es felméréssel összehasonlítva, hogy mostanság az emberek kevésbé megfontoltak, mármint, ami a pénzügyeiket illeti. A fejezetben kitértem még arra, hogy mit is értünk pontosan megtakarítás alatt, végezetül pedig megnéztem, miért is képezünk megtakarításokat. A jövedelemnek azt a részét, amit nem költünk el, igen sokféle célra tesszük félre. Általánosságban nézve azt lehet mondani, hogy a legjellemzőbb célok a váratlan kiadások, a nyugdíjas évek, valamint a gyermekek jövője. Második fejezetben arról írtam, hogyan változott meg a befektetési kultúra Magyarországon, valamint hogy milyen a pénzügyi eszközök szerkezete nemzetközi viszonylatban. A befektetési kultúrában nagyjából 2012 számított a fordulópontnak. 2012-ig a pénz legnagyobb része bankbetétekbe ment, majd a fordulópontot követően a lakosság két irányba indult el. Egyik fele a biztonságosnak tartott, és fix hozamot garantáló állampapírokat helyezte előtérbe, még a másik fél inkább a likviditást tartotta szem előtt, és a készpénz mellett döntött. Ugyanezek a változások megfigyelhetőek voltak az MKB Banknál is. 2012 végéig a legtöbben a betétek mellett döntöttek, majd ezeknek az aránya folyamatosan csökkent, még a folyószámlán tartott pénzösszegé, a befektetési alapoké, valamint egy „új” befektetési formáé (idegen értékpapír, KKJ) nőtt. Nemzetközi viszonylatot, ha nézzük, azt lehet mondani, hogy a magyarok teljesen mást preferálnak, mint a többi ország. A különbségek ellenére, mégis azt lehet mondani, hogy Magyarország a GDP arányában megosztott pénzügyi eszközeinek alapján egészen jó helyet foglal el a sorban. Nálunk rosszabb helyzetben van például Szlovénia, Csehország és Románia. Harmadik fejezetben a befektetőket megillető védelem került a központba, így szó esett a MIFID-ről, az Európai Unió irányelvéről. Ez egy alkalmassági teszt, ami azt méri fel, hogy milyen az ügyfél jövedelmi helyzete, pénzügyi tudása, illetve, hogy képes-e felmérni az adott termékkel kapcsolatos kockázatokat. Megemlítésre került még az OBA és a BEVA is. Az OBA a betéteseket védi, még ezzel szemben a BEVA a befektetők érdekeit tartja szem előtt. A következő két fejezet a befektetési termékekről szól, előbb a banki befektetési termékről, még a hatodik fejezetben a nem banki befektetési termékekről írok. Igyekeztem a legátfogóbb képet kialakítani, így elég sok terméket vettem sorra a teljesség igénye nélkül. Legelőszőr az állampapírokat jellemeztem, hiszen ez számít mostanában az egyik legkedveltebbnek, majd a részvények, kötvények, befektetési alapok következtek. A nem banki befektetési termékeknél különböző nyugdíjbiztosításokat, életbiztosítást, egészség-pénztárat és lakáskasszát jellemeztem. Mindegyik terméknek próbáltam előnyeire rámutatni. Például nagyon sok terméknek előnye, hogy adókedvezményt társul mellé. Utolsó előtti fejezetben egy példán keresztül mutattam be, milyen előnye is van, ha havonta pár ezer forintot megtakarítunk. Egy díjkalkulációt végeztem el az MKB Értékmegőrző Nyugdíjbiztosítással kapcsolatban, aminek alanya saját magam voltam. A kalkuláció során azt néztem meg, ha évi 60.000 forintot, azaz havi szinten csak 5.000-et takarítok meg, akkor az, mit fog számomra jelenteni 42 év múlva, 2059-ben. Abban az esetben, ha minden évben egyszerre fizetem be a 60.000-et, akkor a nyugdíjba vonulásom feltehető időpontjában 8.219.599 forint fog a rendelkezésemre állni. Megvizsgáltam azt is, ha valami oknál fogva idő előtt felbontom szerződésemet a biztosítóval, mennyit fizetne nekem vissza. Ha a futamidő vége előtt 9 évvel tenném ezt meg vagy még később, többet kapnék vissza, mint amit befizettem. Ez így elsőre jónak hangzik, de rá kellett jönnöm, hogy végül sokkal kevesebbet kapnék vissza, ha számításba veszem azt is, hogy ezzel adó-visszafizetési kötelezettségem is keletkezik. Összességében azt a következtetést vontam le, hogy ha már lenne önálló keresetem, megkötném a szerződést, persze csak akkor, ha ezt találnám az összehasonlítás után a legkedvezőbb ajánlatnak. Következő, azaz a 8. fejezetben, leírtam milyen lenne, az ideális portfolió számomra. Ehhez a már korábban felsorolt termékeket vettem alapul. Portfoliómban lennének hosszú távra lekötött termékek, de likvid eszközök is. Előbbiek a hosszabb távú célom elérése miatt, még utóbbiak a hétköznapok, valamint kisebb-nagyobb összegű váratlan események miatt kaptak helyet benne.
|