| 520 |
3 |
|
|a A dolgozat célkitűzése a KKV-k számviteli szabályozásának mélyebb megismerése és összehasonlítása Európa szerte, s ez által pontosabb képet kapni arról, mely rendszerek miben tekinthetők egyszerűbbnek a „mindenkire” vonatkozó, teljes számviteli szabályo-zástól. Továbbá célja e rendszerek közötti eltérések, hasonlóságok feltérképezése, azok le-hetséges indokainak feltárása. A dolgozatban vizsgált számviteli rendszerek: magyar számviteli szabályozás, a németországi HGB (Hangdelsgesetzbuch = Német Kereskedelmi Törvénykönyv), a svájci Swiss GAAP FER (Fachempfehlungen = ajánlások), valamint a nemzetközi standard IFRS for SME-s (International Financial Reporting Standard for Small and Medium-sized Entities = Kis- és középvállalkozásokra vonatkozó Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok). Összességében az mondható el az általam részletesen bemutatott számviteli rendszerekről, hogy mind hasonlóságok, mind különbségek megjelennek. A Swiss GAAP FER leginkább az IFRS-re hasonlít felépítésében, részletezettségében, de az egyes események elszámolá-sában inkább a magyar és német számviteli előírásoknak felel meg. A magyar és német rendszer szinte teljesen azonos – apróbb különbségeket leszámítva – az Európai Bizottság által közzétett, a tagállamokra kötelezően alkalmazandó irányelvek miatt. Az IFRS alkalmazása lehetővé teszi a pénzügyi mutatók, beszámolók nemzetközi össze-hasonlíthatóságát, amivel együtt járna a hazai vállalkozások nemzetközi versenyképessé-gének pozitív irányú alakulása, javítása. A nemzetközi standard alkalmazása hozzájárulhat a magyar cégek pénzügyi piacokra lépésének megkönnyítéséhez és a külföldi tőkebevoná-si lehetőségeik bővítéséhez. Ugyanakkor ez egy kihívás elé is állítja a magyar, illetve né-met vállalkozásokat, akik az ott elfogadott nemzeti szabályok kötött előírásaihoz vannak szokva, hiszen az IFRS-ek nagyobb szabadságot biztosítanak az egyes pénzügyi kimutatá-sok összeállítása során is. Magyarország és Németország is az adaptációs folyamat útjára lépett, a 2015-ben kiadott kormányrendeletek egyre több vállalkozás számára lehetővé teszik néhány éven belül az IFRS-ek alkalmazását. Addig pedig az EU irányelvein keresztül közelednek a számviteli előírások a nemzetközi szabályokhoz. A kisvállalkozások esetében – ahol gyakran a tulaj-donos egyben a vállalkozás vezetője is –, az IFRS szerint készített beszámolóból közvet-lenül kinyerhető hasznos információk, pénzügyi mutatók elégségesek ahhoz, hogy meg-alapozzák a vállalkozás vezetőjének döntéseit. Az IFRS bevezetése elsősorban a nemzetközi befektetési piacot reformálná meg, mivel a befektetési célponttá váló vállalatok esetében az egységesebb számviteli megfelelés révén összehasonlíthatóbb és átláthatóbb képet mutatnának a potenciális befektetőknek, vagyis a KKV-k egyik legnagyobb problémájára, a tőkehiányra megoldást kínálna. Ezen standardi-zálásból és a részletesebb megismerhetőségből fakadóan a befektetők alacsonyabb kocká-zatvállalással fektethetnék be pénzüket, míg a standardot alkalmazó vállalatok alacso-nyabb forrásköltséggel hajthatnának végre tőkebevonást vagy beruházást, amivel olcsóbbá válna számukra a finanszírozás. Összességében azt gondolom, hogy szükségszerű időben felkészülni, és előkészülni az IFRS adaptációjára, mivel az IFRS bevezetése, alkalmazása hosszútávon megoldást nyújt-hat a KKV-k külső és belső problémáira, és ezáltal versenyképesebb szereplői lehetnek a gazdaságnak.
|