520 |
3 |
|
|a A folyamatosan változó világunkban a vállalatok célja a profit elérésén túl a vevői igények minél hatékonyabb kielégítése, és ehhez elengedhetetlen a folyamatos fejlődés. Sok esetben sikert érhetünk el a vállalat logisztikai rendszerének elemzésével, fejlesztésével, átalakításával. Ehhez nyújthat segítséget a lean szemlélet is, mellyel részletesen foglalkoztam a dolgozatomban. Röviden bemutattam a tanácsadó céget, ahol a szakmai gyakorlatot töltöttem, illetve a nyomdaipari céget is, ahol igénybe vették a tanácsadó cég szolgáltatásait. A logsztika és a lean szemlélet között összefüggéseket fedeztem fel, észrevettem, hogy mindkettőnél fontos az anyag- és információáramlás, és annak fejlesztése, csak más eszközöket használnak. A lean szó eredeti jelentése karcsú, ami a vállalatirányítási szempontból gazdaságosságot, a veszteség csökkentését jelenti. A lean vizsgálja a teljes anyag- és információáramlást a származási helytől a vevőkig, célja, hogy a vevő igényeit kielégítse a vevő által elvárt minőségben, mennyiségben és határidőre, úgy hogy közben a veszteséges folyamatokat csökkenti. A lean távolról vizsgálja az egész ellátási láncot az értékfolyamat térkép segítségével. A lean szemlélet Japánból ered, alapja a TPS, azaz a Toyota Termelési Rendszer. A TPS-nek két fontos ága van, a Just in time, (továbbiakban JIT), valamint a Jidoka. A JIT jelentése éppen időben, ami a lean szemléletben arra utal, hogy a termék adott időben rendelkezésre álljon. A JIT célja, hogy a készlet szintjét és az átfutási időt, azaz a veszteséget csökkentse, és ezáltal javítson a hatékonyságon, és a minőségen. A kanban a JIT egyik eleme, kommunikációs kártyát jelent. Segítségével anyagmozgatásra vagy termelésre lehet utasítást adni. A kártyán szerepel minden szükséges információ, így a munkavállaló tudja, hogy mikor, mennyi anyagot kell mozgatnia. A kanban használatával elkerülhető a szabálytalan termelés és a túltermelés. A heijunka, azaz a kiegyenlített termelés a JIT termelés elengedhetetlen feltétele. Lényege, hogy lehető legrövidebb idő alatt mindig ugyan annyit gyártsunk. Segít, hogy a készletek, valamint az átfutási idők csökkenjenek, a gyártás rugalmasabbá válik. A Jidoka módszer lényege, hogy a termelésben használt gépek hiba esetén képesek megállni, valamint hogy ha lehetséges a gépet és a munkaerőt külön kell választani, azaz a munkavállalónak ne az legyen a feladata, hogy felügyelje a gép működését. Célja, hogy alacsonyabb költséggel minél jobb minőséget érjen el a termelésben a vállalat. Az értékáramlási térkép elkészítése a lean egyik fontos alapelve, mely megmutatja a vállalatnál lévő folyamatokat, az anyag- és információáramlást a beszállítótól a vevőig. Az értékáramlás térkép elkészítése során beazonosítják a vevőt, a szállítót, feltérképezik a folyamat-, anyag- és információáramlást, majd az elkészített térkép bejárása következik. Az értékfolyam térkép lean, mert makroszinten próbál arra törekedni, hogy egy folyamat csak azt gyártson és olyan ütemben, ahogy arra a következő munkafolyamatnak szüksége van. Összekapcsolja az összes folyamatot a vevőktől a beszállítókig a lehető legalacsonyabb átfutási idő, legmagasabb minőség, és legalacsonyabb költség mellett, úgy hogy megszakítások sincsenek benne. Mikro szinten próbálja tartani az ütemidőt, amit a vevő meghatározott, úgy hogy folyamatos anyagáramlást valósít meg minden lehetséges helyen. Ha az áramlást valamilyen okból még sem tudja biztosítani, akkor kanban raktárt épít be a folyamatba, valamint a gyártási mennyiség meghatározásánál a szűkkeresztmetszetet is figyelembe veszi. A szűkkeresztmetszet az a művelet egy folyamatban, amelyiknek a leghosszabb a ciklusideje. Nagyon fontos megállapítani, hogy melyik ez a művelet, mert ha nincs összehangolva a termelés előfordulhat, hogy míg ez a folyamat zajlik, a többinek várakoznia kell, illetve, hogy a megelőző folyamatok elvégzése után készlet halmozódik fel a szűkkeresztmetszetet jelentő folyamat előtt. Fontos összehasonlítani az ütemidővel, ami egy termék elkészülésének ideje a vevői megrendelés alapján, és ha azt meghaladja, akkor mindenképp akcióznunk kell. A dolgozatom tartalmazza a nyomdaipari cég elmélet alapján elkészített értékáram térképét, valamint egy erre épülő, de fiktív adatok alapján levezetett és kiszámított szűkkeresztmetszet elemzést. Vizsgáltam továbbá, hogy a szűk keresztmetszetet jelentő folyamatot milyen módon lehet optimalizálni. Elemzést végeztem a szükséges terület nagyságára, a létszámszükségletre vonatkozóan, valamint figyelembe vettem a szállítási határidő betartását illetve az anyagáramlás folytonosságának kérdését. Mivel a vevőnek történő kiszállítás is költség a vállalat számára, vizsgáltam, hogy ezt a tevékenységet milyen módon tudja a vállalat a leghatékonyabban elvégezni.
|