| Summary: | A Zala Megyei Kormányhivatal Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztályán állományban levő kormánytisztviselőként munkám során - akarva-akaratlanul - szinte napi szinten találkozom közbeszerzésekkel. A Kormányhivatal tevékenysége, mint közpénzt, továbbá pályázatok útján uniós forrásokat is felhasználó közigazgatási szerv, a közbeszerzési eljárások fajtáinak tekintetében szinte teljes spektrumot lefedi. Az éves közbeszerzési tervek alapján lefolytatott eljárások jelentős része ugyan árubeszerzés, de az alapfeladatok ellátása folytán szolgáltatásra, sőt, az infrastruktúrális fejlesztéseket támogató uniós projektek kapcsán építési beruházásokra is van bőven példa. Ez azért fontos, mert általánosságban véve közbeszerzési eljárások tekintetében sincs két teljes mértékben azonos eljárás. Leendő pénzügyesként vallom, hogy ezen terület ismerete nemcsak a közigazgatásban, hanem a versenyszektorban is jelentős előnyt jelent, ezért úgy gondolom, hogy a dolgozatom témaválasztása a jövőbeni karrierem szempontjából is számos kapaszkodót nyújt számomra, hisz nemcsak elméleti, hanem gyakorlati téren is van lehetőségem a területet mélyrehatóbban tanulmányozni. A közbeszerzés komoly történeti múltra tekint vissza, azonban Magyarországon az újbóli megjelenését követően figyelhető meg hatalmas változás, ugyanakkor a mindennapjaink részévé vált. Mindemelett el kell, hogy ismerjük, hogy az elmúlt évek számtalan átiratot, új jogszabályt eredményeztek mind törvényi, mind végrehajtási rendeleti szinten, elsősorban a joggyakorlatnak (jogalkalmazói és jogalkotói részről), továbbá az Európai Bizottságnak köszönhetően. A 2015. évi CXLIII. törvény az új közbeszerzési fajták megjelenése mellett számos változást hozott. Az egyik legjelentősebb ezek közül, az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések benyújtására rendelkezésre álló minimális határidők csökkentése, jelentős újdonság még a nyilatkozati elv bevezetése az uniós eljárásrendben. Ez a szabály legfőképpen az ajánlattevőknek kedvez, azonban az ajánlatkérők adminisztratív terheit is csökkentheti, melynek célja a közbeszerzési idők csökkentése. E szándék vezérelte a törvényalkotót a szerződéskötési monotóriumra rendelkezésre álló idő csökkentésével is. Mindemellett a közbeszerzési értékhatárok is csökkentek, amivel a jogalkotói szándék egyértelműen a verseny biztosítása és a visszaélések visszaszorítása volt. Jelentős változás ezen felül, hogy az ajánlatkérő köteles akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót igénybe venni a részben vagy egészben uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések lebonyolításához. Egy dolog biztos, a törvény jövő évben ismét változni fog, az értékhatárok is emelkedni fognak – árubeszerzés szolgáltatás nettó 15 millió Ft - ra, építési beruházás nettó 25 millió Ft - ra nő, emellett bizonyos eljárástípusok is megszűnnek. A Zala Megyei Kormányhivatalnál az új törvényi szabályozások betartásával, magasan képzett, jelentős gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek közreműködésével építési beruházások, szolgáltatás megrendelések és árubeszerzések valósulnak meg, a közpénzek hatékony elköltésének elve mellett, arra törekedve, hogy a nem kis összegű uniós források minél hatékonyabb felhasználásra kerüljenek. Dolgozatom egy szabadon választott részterületet ölel fel a teljes közbeszerzés történetéből, annak szabályozásából, statisztikai adataiból, de azt kell, hogy mondjam, a terület áttekintése és feldolgozása során sok olyan ismeretanyagot szereztem, mely a jövőbeni munkám során jelentős segítséget jelent, még ha eshetőlegesen ezzel a területtel közelebbi kapcsolatba nem is fogok kerülni.
|
|---|