| Summary: | A szakdolgozatom elkészítése során nagy segítségemre volt a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló többször módosított 1991. évi XLIX. törvény, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, illetve a felszámolások számvitelét szabályozó 225/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet. A jogszabályok mellett az átolvasott és feldolgozott szakirodalmak, internetes források, valamint a szakmai gyakorlaton tanultak is hozzá segítettek a dolgozatom elkészüléséhez. Elengedhetetlennek éreztem az eljárások történelmi hátterének bemutatását, hogy az egyes jogintézmények honnan is erednek, majd ezt követően az átláthatóság érdekében az eljárási formák egyesével történő bemutatását. A következő fejezet a felszámolási eljárás megindításáról szólt, amelyet kérelem alapján vagy hivatali úton lehet elindítani. A felszámoló tevékenységének bemutatását szintén nélkülözhetetlennek tartottam, hiszen a kijelölt felszámoló végzi a gazdasági társaságok lezárásának jelentős részét. Utolsó előtti pontként a felszámolás számvitelének ismertetésére került sor, hisz ebben az esetben a számvitel speciális eseteit kell alkalmazni. A dolgozatom a „Felszámolódunk” Kft. felszámolásának bemutatásával zárul. Fontosnak tartottam a jogszabályok és az irodalmak feldolgozása után egy gazdálkodó szervezet konkrét felszámolási eljárásának levezetését. A dolgozatom témájaként, azért választottam a felszámolási eljárást, mert úgy gondolom, hogy ez napjaink egyik legégetőbb gazdasági problémája. A fizetésképtelenségi eljárások mindaddig életünk részesei, míg a gazdasági szervezetek jelen vannak. A fizetésképtelenségi eljárások megindításának száma rekord méretűvé vált az évek során, főként a 2008 - as gazdasági válságnak köszönhetően. Ez azt jelenti, hogy több olyan szervezet van, amely kénytelen feladni a tevékenységét. A felszámolási eljárás célja a hitelezői igények minél nagyobb kielégítése a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése mellett. A bevezetésben már említésre került, hogy az emberek a hétköznapokban, de gyakran még a gazdálkodó szervezet vezetői, tulajdonosai sem tudnak különbséget tenni az eljárási formák közül. Úgy gondolom, hogy egy cég tulajdonosának, vezetőjének nem csak az a feladata, hogy létrehozzon egy adott vállalkozást és azt sikeresen működtesse, hanem annak megszüntetését is tudnia kell (kellene). Azok a gazdálkodó szervezetek, akik csődhelyzet szélén állnak, nem tájékozottak megfelelően a lehetőségeikről, illetve kötelezettségeikről. Véleményem szerint erre a problémára minél előbb megoldást kell találni, még pedig azért, hogy elkerüljük a bizonytalanságokat. Megoldást jelenthetne például a perek népszerűsítése, a bírósági gyakorlatok létre jötte vagy esetleg egy olyan ismertető program készítése, ami elérhető lenne minden lehetséges érintett számára.
|
|---|