| Summary: | Szakdolgozatom zárásaként szeretném röviden összefoglalni az elkészítés során felmerült tapasztalataimat. Mivel az általam választott téma napi aktualitással bír, felkeltette kíváncsiságomat, hogy mélyebben megismerjem a közszférában zajló folyamatokat, illetve hogy melyek egyes rendszerek erős és gyenge pontjai. Dolgozatom első fejezeteiben bemutattam a „Jó Állam” születésének útját. „Az empátia, a segítőkészség, a gyors és hatékony ügyintézés elengedhetetlenül fontosak a kormányablakok működéséhez. A cél, hogy az állampolgárok az itt intézhető ügyeiket rugalmasan, egyszerűen, hozzáértő szakemberek segítségével, ügyfélbarát körülmények között oldhassák meg a jövőben” – hangsúlyozta az államtitkár (két héttel a Kormányablakok megalakulása után, 2011. január 17-én) Zalaegerszegen tartott sajtótájékoztatóján (http://www.jogiforum.hu/hirek/24565). Akkor még „kívülről”, vagyis ügyfélként lehettem részese a területi közigazgatás hazánkban zajló átalakításának. Főiskolai tanulmányaim befejezése után a Zala Megyei Kormányhivatalnál helyezkedtem el, így már „belülről” is figyelemmel kísérhettem a közigazgatási munkavégzés hátteréül szolgáló infrastrukturális feltételek megteremtését. Ha az állampolgárok látják, hogy a közigazgatás értük van, akkor egyre inkább érdekelni fogja őket, mi és miért történik. A kormányzati reformok szinte négyévente változtak, a rendszerváltás utáni magyar közigazgatás 2010 tavaszára egy túlburjánzó állami szervezetrendszerré vált. Véleményem szerint ahhoz, hogy az állampolgárok a meghozott intézkedéseknek a jótékony hatását érezzék a kormány politikai elképzeléseit csak egy felkészült, jól működő közigazgatással tudja megvalósítani. A jelenlegi reformintézkedéseket szilárdabb alapokra helyezték. Véleményem szerint egy kellő jogkörökkel felruházott és cselekvőképes állam és egy nyitott, felkészült szakemberekből álló közigazgatás képes hozzájárulni Magyarország magasabb szintre juttatáshoz. Fontos kiemelni, hogy egy reform bármilyen jónak tűnik, ha az érintettek nem látják hasznát, nem tudnak vele azonosulni. Az állampolgár oldaláról a közigazgatási reform akkor lenne elfogadható, ha az eredmények nem kijelentésként, hanem adatokkal alátámasztott tényként jutnának el az emberekhez. Igaz, hogy a központi törekvések jó irányba haladnak, ennek ellenére a közigazgatás átalakítása sohasem ér véget, minden reformlépés újabb hiányosságokat tár fel, ami kikényszeríti a fejlődést. A dolgozatomban leírtakra tekintettel megfogalmazhatom, hogy a magyar közigazgatási „expressz” előre halad, a változás megfelelő irányba visz, s ez a rendszer végre beváltja a hozzá fűzött reményeket, ami nem más, mint a stabil, gyors és hatékony közigazgatás kialakulása. Mint minden fejlődésnek, így a közigazgatás fejlesztésének is egyik fontos feltétele a források biztosítása. A pályázati kiírások adta lehetőségeket kihasználva, jelen esetben az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott projektek közül a Társadalmi Megújulás Operatív Program adta támogatási lehetőségeket célozta meg a Zala Megyei Kormányhivatal. Pályázatok, projektek, Európai Unió. Mind addig csak szavak maradnak azoknak, akik még nem kerültek veül kapcsolatba. Én is így voltam ezzel 2014 nyaráig, míg a Zala Megyei Kormányhivatalnál feladatul kaptam egy uniós pályázatot. Dolgozatom 5. fejeztében a projekt fogalmának meghatározását követően igyekeztem megvilágítani a projekt három alapvető pillérét, az idő – költség – eredmény összefüggéseit. Munkám során egyre kevésbé tűnt idegennek az unió és a pályázati rendszer, sőt kimondottan szimpatikus volt a szabályozottsága és a nagy rend, ami az ügyintézést jellemezte. Munkahelyi tapasztalataim során tudtam meg, hogy Magyarországon a pályázati lehetőségek honnan indultak, milyen történeti szakaszokon mentek keresztül. Izgalmas volt az intézményi rendszer kialakulását végigtekinteni. Örömmel voltam részese a projekt megvalósulása során a munkafolyamatoknak. Megállapítottam, hogy a projektek során végzett munka sokféle (a projekt támogatási összegének mennyisége, a projekt célja, tartalma, a munkát végzők hozzáállása, szakképzettsége, a végrehajtásra szánt finanszírozás) annak ellenére, hogy egységes útmutató szerint kell dolgozni. Vizsgálódásom során a projekt lebonyolítását, munkafolyamatait elemeztem. A sikeres pályázat elengedhetetlen feltétele: a feladat bemutatása; az adott helyzet elemzése; a program világos és szakszerű megfogalmazása (mely alapos felkészültséget igényel). A projekt lebonyolítása során elengedhetetlen a folyamatos felülvizsgálat, s ha eltérés tapasztalható az előzetes tervekhez képest, akkor kiigazításra kerül sor. A Kormányhivatal „heti jelentések” bekérésén keresztül ellenőrizte, kísérte figyelemmel a projekt lebonyolítását. Jelen pályázati projekt végrehajtását indokolta, hogy kimondottam a felnőtteket célozta meg, hiszen számos alacsony iskolai végzettségű, esetleg szakképzetlen ember van, akik elavult papírokkal rendelkeznek, illetve hátrányos helyzetben élnek. A projekt segített Zala megyében is az alacsony iskolázott egyének piacképes szakképesítéséhez való jutásához. Az „Újra tanulok!” kiemelt projekt keretében arányosan nagyobb forrást biztosítottak a hátrányos helyzetű kistérségeknek, segítve a felzárkózásukat, csökkentve a hátrányos helyzetű településen élők lemaradását. Meggyőződésem, hogy a projekt megvalósítói jelentős szerepet szántak a területi egyenlőtlenségek megoldásában. A projektben résztvevő személyek versenyképes tudást (tudásszintjüknek, helyzetüknek és a munkaerőpiac igényeinek megfelelő), ismeretet szerezhettek meg. Véleményem szerint az esély növelésének érdekében az érintettek számára intenzív felzárkózást, illetve OKJ-es, hatósági jellegű képzéseket, általános iskolát nem végző egyének számára betanító képzésekbe történő bekapcsolódást biztosított, ami hozzájárul a magyar gazdaság fejlődéséhez, ezzel erősítve Magyarország versenyképességét.
|
|---|