| Summary: | Témaválasztásom indoklása – aktualitásának hangsúlyozása mellett – az, hogy az OTP Bank zalaegerszegi fiókjában töltöttem a szakmai gyakorlatomat, azon belül is a lakáshitel részen. Ez a részleg többek között lakossági hitelek, ingatlan fedezetű hitelek, Családi Otthonteremtési Kedvezmény, Lakástakarékpénztár értékesítésével foglalkozik. A 13 hetes időtartam alatt sikerült betekintést nyernem a bank belső folyamataiba, életébe, valamint megismertem a kollégákat és az ügyfelek részére kínált lehetőségeket. Ahogy arra a dolgozatomban is részletesen kitérek az állami támogatás fogalma nem új fogalom, az idei mégis kiemelkedő elsősorban a 3, vagy annál több gyermekes családok körében. A 2008-ban kezdődött válság hatása évekre befagyasztotta/csökkentette az ingatlanok értékét, és ezzel egy időben az építőiparra is súlyos hatást gyakorolt. A lakásvásárlás és a lakásépítés a háztartások legnagyobb beruházása, melyhez jellemzően hitelfelvétel is kötődik, ezzel a háztartások több évtizedre kötelezettséget vállalnak, elkötelezik magukat a fizetőképességük megőrzése érdekében. Az állami támogatások bevezetése jó ütemben történt, hisz a válság utáni majd egy évtizedes lejtmenet véget ért, a közel 3 éve tartó gazdasági növekedés a csökkenő munkanélküliség, a reálbérek várható növelése kedvező hatással volt a lakáspiaci folyamatokra. Ezt tanúsítja, hogy 2012-től emelkedő és a nemzetgazdasági átlagnál magasabb az eredményesség az építőipari szegmensben. Az emelkedő tendenciát a 2015-ben bevezetett CSOK, az Adó-visszatérítési kedvezmény és Otthonteremtési hitel erőteljesen segítette. A dolgozatom elején teszek egy rövid történeti áttekintést, amelyben ismertetem az 1990-es évektől napjainkig igényelhető támogatási formákat. A továbbiakban röviden bemutatom a 13 hetes szakmai gyakorlatom helyéül szolgáló OTP Bank történetét. A főbb fejezetekben kitérek az Otthonteremtési hitelekre, a Családi Otthonteremtési Kedvezményre, az Adó-visszatérítési támogatásra, az Akadálymentesítési támogatásra, az Adómentes Lakáshitel-támogatásra és a Lakástakarékpénztárakra. Az otthonteremtési hitelek (kamattámogatott hitelek) lényege, hogy az igénylőnek nem a piaci kamatot, hanem az állami támogatással csökkentett kamatot kell megfizetnie, melynek mértékét a banki hitelkonstrukciók határozzák meg. Az ügyfelek érdeklődési köre és az általuk igénybe vett termékek alapján a CSOK számít legnépszerűbb és legtöbbször igénybevett kedvezménynek, amely kiváló lehetőséget biztosít a fiatal családalapítás előtt álló pároknak és a már gyermekes házaspároknak, élettársaknak egyaránt. Az adó-visszatérítési támogatás is az új lakások építését kívánja előremozdítani azzal, hogy az új lakást építőknek/építtetőknek maximum 5 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosít. Az akadálymentesítési támogatás új lakás építéséhez, új és használt lakás vásárláshoz, meglévő lakás akadálymentesítéséhez igényelhető támogatás, amely azok számára jelenthet megoldást, akik mozgásukban korlátozottak, munkaképességüket elveszítették vagy speciális igényűek és ennek következtében otthonukat nem tudják rendeltetésszerűen használni. Az Adómentes Lakáshitel-támogatás lehetőséget nyújt arra, hogy a munkáltatók 5 millió forintig adó- és járulékmentesen adhassanak támogatást munkavállalóiknak lakáshitelük törlesztéséhez. A lakástakarékpénztár olyan megtakarítás forma, mellyel lehetőség van havi szinten folyamatos betételhelyezéssel 30%-os állami támogatáshoz jutni, mely az igénylő lakáscélú terveinek megvalósítását szolgálja. A termék mára az öngondoskodás egyik pillére, ezen túl a jelenleg érvényben levő jegybanki alapkamathoz képest extra hozamot produkál, tőke és hozamvédett termék. Összességében tehát elmondható, hogy az igényelhető támogatások célja a lakásépítések ösztönzése, lakáshoz jutás mielőbbi megvalósulása, a lakhatási körülmények javítása és ezáltal az ingatlanpiac fellendítése. A dolgozatomban mindegyik termék esetén kitérek azok jellemzőire, sajátosságaira és igénylési feltételeire, különös tekintettel a személyi feltételekre, melyek majdnem minden esetben azonosak. A személyi és tárgyi kritériumok minden igénylés esetén meghatározóak, hiszen ezeknek minimum teljesülnie kell ahhoz, hogy a támogatás pozitív elbírálásban részesüljön. Szakdolgozatom utolsó fejezetében konkrét esettanulmánnyal mutatom be egyes kedvezmények felhasználásának lehetőségeit. A leggyakrabban igénybevett kedvezményeket – a Családi Otthonteremtési Kedvezményt, az Adó-visszatérítési támogatást és az Otthonteremtési hitelt – összevonva, egy esettanulmányban mutatom be, szemléltetve ezzel sokszínűségüket és kombinálhatóságukat. Azért erre a három termékre esett a választásom, mert ezek bizonyultak a legnépszerűbbnek és jól látható, hogy hogyan lehet a maximális támogatási összeget kihasználni mindhárom támogatás vonatkozásában. Szakdolgozatom célja az, hogy a szakmai gyakorlatom alatt megszerzett tapasztalatok és az ismertetett esettanulmány alapján átfogó képet alkossak az olvasó számára az OTP Bankban igényelhető lakáscélú finanszírozási lehetőségekről és az állami támogatások formáiról. A levont következtetések és közzétett adatok is alátámasztják, hogy hipotézisem megállja a helyét, mely szerint az állam által garantált támogatások alternatívát jelentenek a családok számára, hogy otthonteremtési szándékukat megvalósítsák. Bízok abban, hogy sikerül átfogó képet alkotnom a magánszemélyek lakáscélú állami támogatásairól, az abban rejlő lehetőségekről és, hogy miért érdemes ezen célok megvalósítására az OTP Bankot, mint pénzintézetet választani.
|
|---|