A Zala-Feed Kft. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének vizsgálata a beszámolók alapján

Szakdolgozatomban a Zala-Feed Kft. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét elemeztem 2013-tól 2015-ig tartó időszakra. Ismereteimet számvitel szakirányú tanulmányaim során sajátítottam el. Elemzéseim során a mérleg, az eredmény kimutatás és a kiegészítő melléklet 3 év adatait használtam fel, ezen k...

Full description

Bibliographic Details
Main Author: Tokár Zsoltné
Format: Manuscript
Language:Hungarian
Online Access:Dokumentum-elérés
Description
Summary:Szakdolgozatomban a Zala-Feed Kft. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét elemeztem 2013-tól 2015-ig tartó időszakra. Ismereteimet számvitel szakirányú tanulmányaim során sajátítottam el. Elemzéseim során a mérleg, az eredmény kimutatás és a kiegészítő melléklet 3 év adatait használtam fel, ezen kívül szakirodalom volt a segítségemre. A megválaszolatlan kérdésekben a Zala-Feed Kft. ügyvezető igazgatója segített, aki a külső konzulensem volt. A vállalkozás, fő tevékenységét tekintve egyedülállónak tekinthető a piac lefedettségében. A vállalat 2000-ben vásárolt egy pelyhesítő gépet, amellyel azóta szója és gabonapelyhet gyárt. A vállalat vagyoni helyzetének vizsgálatán belül az eszköz és forrásállomány összetételét elemeztem. A termékgyártásra jellemzően az eszköz oldalon a készletek és követelések értéke a legnagyobb. A készlet értékének jelentős emelkedését a megnövekedett szójabab felvásárlás okozta. A készletek finanszírozása jelentős forrást igényel, mert a szójabab betakarítása az őszi hónapokra korlátozódik. A magasabb pénzeszköz állományt, a beszállítói fizetési határidő 30 napról, 40-60 napra történő emelkedése okozta. A forgóeszközök között jelentős a követelések, azon belül is a vevőkövetelések. A forrás oldalon a kötelezettségek, azon belül is a hosszúlejáratú kötelezettségek értéke emelkedett 2015-re. Minden évben történt osztalékfizetés. Osztalékfizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a vállalkozás nyereséget ér el. Az osztalék címén ki nem fizetett mérleg szerinti eredményt az eredménytartalékba helyezte a vállalkozás. A tőkeszerkezeti mutatók értékéből kiderül, hogy jóval meghaladja a minimálisan elvárható értéket, ezért pozitívan értékelhető a vállalkozás, így zavartalan a gazdálkodása. A vállalkozás pénzügyi helyzetének elemzésén belül, vizsgáltam a rövid és hosszú távú helyzetet is. Likviditás szempontjából azt vizsgáltam, hogy a vállalkozás forgóeszközei, milyen mértékben fedezik a rövid távú kötelezettségeket. A két legfontosabb likviditási mutatót kiemelve (likviditási mutató, likviditási gyorsráta) összességében elmondható, hogy a vállalkozás likvidnek tekinthető. Az utolsó fejezetben az eredmény-kimutatást vizsgáltam. A jövedelmi helyzet vizsgálata több eredménykategóriát érintett. A jövedelmezőségi mutatók szerint a vállalkozás az első két vizsgált évben minimálisan ugyan de növelni tudta eredményét. A 2015-ös évre viszont mindegyik mutató értéke többszörösére növekedett a korábbi évekhez viszonyítva. Kiemelném még a komplex hatékonyság és parciális hatékonyság 2015-re történő kiemelkedő változását, amelyek azt támasztják alá, hogy az erőforrások felhasználása megteremtették azt a hozamot, amit a vállalkozás velük szemben elvárásként támaszt. A vállalkozás vezetése a bizonytalan piaci és gazdasági helyzetre, a jogszabályi környezet kiszámíthatatlan változásaira hivatkozva, nem tervez jelentős beruházást, fejlesztést a termelés bővítése, piaci terjeszkedése érdekében. A bevezetésemben azt írtam, hogy a szakdolgozatom végére, szeretnék kedvező képet kialakítani egy kisvállalkozásról. Azt gondolom, hogy a sok adat, amely az elemzés során feltárult, alátámasztja, hogy a nagy vállalatokhoz képest a piac kisebb részét lefedő kisvállalkozás is lehet, jól jövedelmező, stabil munkahelyet teremtő.