| Summary: | A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013.évi CXXXV. törvény gyökeresen megváltoztatta a szektor rendszerét, működését. A jogszabály szerint, amelyik takarékszövetkezet nem csatlakozik az integrációhoz, annak azonnal bevonják a működési engedélyét. 2016 nyarán, szűk három évvel a jogszabály érvénybelépést követően a jogalkotó lényeges módosításokat hajtott végre a törvényben. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének jelentős mértékben megnőtt a szerepe a központi bankhoz képest. A törvény 2016.06.08-ig a Takarékbankot tekinti az integráció központi bankjának. Ezt követően viszont úgy fogalmaz, hogy a Központi Bank az integráció központi szerve, nem nevezi meg konkrétan a központi bank intézményét, csak a vele szemben támasztott követelményeket. Lehetőségem volt a törvény hatálybalépése után bekövetkezett változásokat személyesen is megtapasztalni. Magam is részt vettem a takarékszövetkezet szervezetén belüli változáskezelés folyamatainak a kialakításában és a megvalósításában. Dolgozatomban a hitelintézeti szektor átalakításáról szóló törvény hatását mutatom be a Bak és Vidéke Takarékszövetkezet példáján keresztül. Az integráció legfőbb célja a költségek csökkentése és az eredmény növelése. Ezért is szorgalmazza az integráció a takarékszövetkezetek egyesülését. A Bak és Vidéke Takarékszövetkezet a tavalyi évben kezdte meg tárgyalásait az egyesülésről a Zalavölgye Takarékszövetkezettel és a Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezettel. Dolgozatomban a CAMELS módszerrel elemeztem a három egyesülő takarékszövetkezet 2015.12.31-re elkészített beszámolóját. Arra kerestem a választ, hogy az egyesüléssel valóban egy tőkeerős, stabil hitelintézet jön létre. A számok tükrében elmondható, hogy mindhárom szövetkezet saját tőkéje megfelel a törvényi előírásoknak. A tőkeáttétel és a tőkefedezettség szempontjából elmondható, hogy a Zalavölgye Takarék rendelkezik a legnagyobb tőkeállománnyal, őt követi a Hévízi majd a Baki Takarék. A minősített hitelarány mutató alapján Baki Takarék hitelállományában a legmagasabb, 84,4 % a problémamentes hitelek aránya. Elmondható, hogy a baki hitelintézet menedzsmentje működteti a legjobban a három takarék közül a hitelintézetet, ezért az egyesülést követően a Baki Takarékszövetkezet üzleti aktivitást, üzletpolitikáját folytatja tovább a Zala Takarék. A Bak és Vidéke Takarékszövetkezetnek a legmagasabb a kamatmarzs mutatója, ezzel megerősítve a legjövedelmezőbb pozícióját a három takarék közül. A takarékszövetkezetek likviditási mutatói közel azonosak. Elmondható, hogy a vizsgált hitelintézetek a 2015-ös gazdálkodási évben is teljesítették a jegybanki tartalékolási kötelezettségüket. Az árfolyamkockázat a Zalavölgye Takarékszövetkezetnél nem releváns. A másik két hitelintézet esetében elmondható, hogy a devizahitel állomány nem éri el a devizabetét állományt. Ez pozitívan értékelendő, mivel alacsony a finanszírozási kockázat. Az egyesülés kapcsán kutatást végeztem a három takarékszövetkezet dolgozói körében. Kvantitatív technikával ezen belül kérdőíves megkérdezés útján mértem fel a munkavállalók véleményét az egyesüléssel kapcsolatban. Arra kívántam választ kapni, hogy a három takarékszövetkezet munkavállalói miként vélekednek az egyesülésről. Aggódnak vagy éppen optimistán tekintenek a jövőbe az őket érintő változásokkal kapcsolatban? Az SPSS program segítségével elvégzett Kruskal-Wallis teszt eredmények arra engednek következtetni, hogy a három hitelintézet dolgozói eltérő mértékben tartanak az egyesüléstől. Majd a Friedman-teszttel és a Kendall-féle konkordancia együtthatóval azt vizsgáltam, hogy vajon az egyes tényezőket illetően van-e eltérés azok megítélésében. Mindkét teszt p értéke 0,000, ami azt jelenti, hogy az egyes tényezők megítélése között szignifikáns különbség van. A válaszadók eltérően értékelték az egyes tényezőket. A módusz alapján az új rendszerek használatától félnek leginkább a dolgozók, ezt követi a nagyobb teljesítményelvárástól való aggódás, majd a leterheltségtől való félelem. A harmadik hipotézis szerint a munkavállalók jobb bérezést várják el leginkább az egyesüléstől. A módusz és medián értékek alapján levonható a következtetés, hogy nem csak a jobb bérezés, hanem a szervezettség javulása is a legfontosabb a dolgozók számára. A Kurskal Wallis teszt alapján elmondható, hogy az életkor nem befolyásolja a dolgozók egyesüléstől való félelmét. Bár a teszt azt jelezte, hogy nincs szignifikáns különbség korosztályonként, de a módusz és medián értékek alapján elmondható, hogy leginkább a 22-36 éves korosztály (Y generáció) tart az egyesüléstől. A kitöltők a hatékonyabb, jövedelmezőbb működés mellett a magasabb szintű ügyfélkiszolgálást és a gyorsabb növekedés, üzleti terjeszkedést is a legelőnyösebbnek tartják. Mind a jogszabályi módosítások mind pedig az egyesülés miatt bekövetkezett változások okozta problémák, nehézségek, amikkel a takarékszövetkezet munkatársainak szembe kell nézni, nagy fokú leterheltséget jelentenek számukra. Bízom abba, hogy a kitartó munka meghozza a várt eredményeket és az integrációs elképzelések jó irányba viszik előre a szektor működését.
|
|---|