| Summary: | 2008-ban nagy gazdasági válság rengeti meg szinte az egész világot. Az Amerikai Egyesült Államokból kiinduló probléma futótűzként terjed végig az Európai Unió tagállamaiban, köztük Magyarországon is. Szakértők az 1929-33-as nagy gazdasági világválság után a második legnagyobb mérvű válságnak tekintik. Szakdolgozatomban bemutatom a válság kialakulásának okait az Amerikai Egyesült Államokban, majd rátérek a Magyarországot is súlyosan érintő helyzetre. Ezen időszak alatt Magyarország gazdasága jelentősen gyengült, több gazdasági ágazat, mint például az ingatlanpiac és az építőipar kritikus helyzetbe került. A hazai ingatlanpiac helyzetének elemzésével foglalkozom a szakdolgozatomban 2008-2016-ig terjedően. Folyamatábrán levezetem, hogy milyen tényezők vezettek az ingatlanpiac pangásához. A legnagyobb gondot a bankok általi felelőtlen hitelkihelyezés okozta. Persze nem csak a bankokat kell okolni a helyzetért, hisz az emberek is ugyan olyan felelősek. Sokan vettek fel alacsony kamatú deviza alapú hiteleket, hogy jobb életszínvonalat biztosítsanak maguknak. A kapzsiság szemben állt az emberek gyenge pénzügyi kultúrájával és a banki nyomással. Jelentős gondot okozott az, hogy az emberek nem voltak tisztában a devizahitelben rejlő kockázatokkal. Az árfolyam ilyen mérvű elszállásával senki nem számolt. Nehéz helyeztbe kerültek a hiteladósok és a bankok is, ami pánikot okozott a piacon. A korábban szárnyaló ingatlanpiac stagnálni kezdett, majd pangó piac lett. A jelzáloghitelesek igyekeztek megszabadulni a hitelezett ingatlanoktól, így jelentősen megnőtt a kínálat a piacon, csak épp a fizetőképes kereslet volt híján. A Kormány, hogy megállítsa a helyzet további romlását, segítő csomagokat alkotott elsősorban a jelzáloghitelesek megsegítésére, másodsorban az ingatlanpiac újbóli fellendülése érdekében. Ilyen volt az árfolyamgát konstrukcója, az elszámolás, forintosítás, a családi otthonteremtési kedvezmény és az áfa kedvezmények az új építésű ingatlanok esetében. Ezen programok feltételeit részletesen bemutatom, és a fejezet összefoglaló részében elemzem a programok sikerességét és hiányosságait, hipotézisvizsgálattal alátámasztva. A KSH által minden évben elkészített Ingatlanadattár adatai alapján elemzem a 2006-2016-ig terjedő időszak ingatlan árait és az eladások számát, igazolva a fentiekben leírtakat. Korrelációelemzéssel megvizsgálom az ár és az érétékesítés számának kapcsolatát, regressziószámítással pedig a köztük lévő függvényszerű kapcsolatot, majd következtetéseket vonok le a számadatokból. A 2015-ös és 2016-os évre vonatkozóan még hivatalos lezárt adatok nem állnak a rendelkezésemre, így azt a KSH gyorsjelentéseiből prezentálom. Mélyinterjút készítettem egy zalaegerszegi ingatlaniroda vezetőjével. Már a válság előtt is az ingatlanpiacon dolgozott, így teljeskörű rálátása van a kialakult helyzetre és saját tapasztalatai alapján tudott válaszolni a kérdéseimre. Első sorban a bankok felelőtlen hitelkihelyezéseit okolja a kialakult helyzetért. Súlyos gondként említi az emberi nagyravágyást, hiszékenységet. Nagy hangsúlyt fektetne az emberek pénzügyi kultúrájának javítására. Kérdeztem a szakdolgozatban elemzett kormányzati intézkedésekről. Az elszámolást és forintosítást emelte ki igazán, amit tényleges megoldásnak vélt. Összességében elmondható, hogy jelentős mérvű válságról volt szó. Lassan 10 év elteltével is érezhető a hatása, és komoly gondokat okozott. Tanulópénz volt ez az emberek, a banki szektor és a Kormány számára is. Az adatok azt mutatják, hogy az ingatlanpiac kifelé lábal a helyzetből, de az igazi fellendüléshez még sok idő kell.
|
|---|