| 520 |
3 |
|
|a Az elmúlt években a magyar gazdaság egyik fontos fejlesztési iránya a „kicsik” támogatása, versenyképességének javítása volt, az Európai Unió irányelveivel összhangban. Ehhez kapcsolódóan az adórendszer is jelentős változásokon ment keresztül. Új, egyszerűbb lehetőségek nyíltak a kis- és középvállalkozások részére adózás, és a hozzá kapcsolódó nyilvántartások, adminisztráció terén a 2012-es adócsomag elfogadásával. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 2013. évi hatályba lépését követő években egyre nagyobb számban választották az adóalanyok kötelezettségük teljesítésének formájaként a KATA-t és a KIVA-t. Dolgozatom, vizsgálatom témáját a kis- és középvállalkozások gazdaságban betöltött jelentős szerepe és az említett adóváltozások miatt választottam. A dolgozat címében felvetett gondolat aktuális, hiszen napjainkban is fennálló jelenségről van szó. 2013 előtt is volt lehetőség egyszerűsített adózási módot választania a vállalkozásoknak az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) keretein belül. Azonban, ahogy azt a cím is tükrözi, az új adónemek hatással voltak a már meglévő adózási lehetőségre, hiszen az adóalanyok köre és jogszabály létrehozásának célja is azonos. Vizsgálatom célja a címben tett kijelentés (zuhan az EVA népszerűsége) elméleti és tapasztalati adatokkal történő alátámasztása volt. Kutatási módszerként korábban EVA -szerint adózó, valamint jelenleg is az adónem hatálya alá tartozó vállalkozások körében végzett kérdőíves vizsgálatot végeztem. Az elméleti alapok összefoglalásával, adatelemzéssel és a kérdőívek feldolgozásával dolgozom fel a választott témát, EU-s kitekintésekkel. A kutatás megkezdésekor felállított hipotézisek közül az alábbiak álltak helyt az eredmények alapján: - A jelenleg is EVA hatálya alatt adózó vállalkozások szerint az EVA adózók száma a jövőben stagnálni fog. - A vállalkozások többsége a KATA-t vagy KIVA-t választotta az EVA hatálya alól való kilépést követően. - A kilépő vállalkozások vezetője elsősorban a könyvelőtől tájékozódott az egyéb adózási lehetőségekről Elvetésre kerültek a következők: - Az EVA-ban maradás eldöntése során leginkább a közterhek (helyi iparűzési adó, szja és járulékok) együttes számbavétele játszott szerepet. - A kilépő vállalkozások döntésében a legnagyobb súlyt az adminisztrációs terhek csökkenése képviselte. A vizsgálat részét képezte a jövőt illető vélemények feltárása, vajon emelkedni, stagnálni, nőni fog az EVA- s vállalkozások száma, esetleg megszűnik az EVA? A válaszadók véleménye szerint többen már nem fognak kilépni, stagnálni fog az evás cégek száma a jövőben. Úgy vélem, ha a gazdaságpolitikai célok teljesülnek a két új adózási forma által, idővel nem lesz létjogosultsága az EVA-nak, és elképzelhető, hogy kivezetésre kerül az adórendszerből. Lezárásként dolgozatomat a következtetések, előrejelzések összefoglalásával fejeztem be. Összefoglalva a dolgozatom eredményeit, beigazolódott, hogy az új adónemek által az eva alanyok száma jelentősen csökkent évről évre. Kedvezőbb, egyszerűbb feltételeket biztosítanak a kkv-k részére. Minden tényező, és a kutatások eredménye is indokolja, hogy továbbra is fontos és jelentős gazdasági érdek maradjon a kkv szektor fejlődésének, erősödésének biztosítása. A legnagyobb számban foglalkoztatnak, jelentős arányban vannak jelen a gazdasági életben, és a magyar gazdaság hozzáadott értékének több mint 52%-át állítják elő.
|